Hónapok óta szerződés nélkül dolgoznak, mégis folyik a munka
Hónapok óta szerződés nélkül dolgoznak, mégis folyik a munka
Többkörös tárgyalások zajlanak jelenleg a balatonfüredi Magyar Fordítóház szerződéshosszabbításáról, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és a Magyar Fordítóház Alapítvány illetékesei épp az érdekeket csiszolják össze – tájékoztatta az Indexet Demeter Szilárd, a PKÜ vezérigazgatója.
Hónapok óta húzódik a balatonfüredi Magyar Fordítóház szerződéshosszabbításának ügye, amely még mindig nem ért a végére. Bár az is igaz, hogy a munka jelenleg is zavartalanul folyik, és az alkotók – jelesül a műfordítók – sem pihennek.
Ez a történet tavaly júniusban kezdődött, amikor a Magyar Fordítóház Alapítvány (MAFA) kuratóriuma a közösségi médiában hozta a világ tudtára, hogy az „alapítványunknak (MFHA) 2023 augusztusában lejár a ház használatára kötött szerződése”. Az Index akkor felkereste az érintetteket, vagyis a tulajdonos Petőfi Kulturális Ügynökséget, a Magyar Fordítóházat, sőt még a Magyar Műfordítók Egyesületének képviselőjével is beszéltünk.
Most újra felkerekedtünk, mert kíváncsiak voltunk arra, mi történt azóta. Rácz Péter, a Magyar Fordítóház Alapítvány elnöke lapunknak azt mondta, ők már többször jelezték, hogy a fordítóháznak kezdettől helyet adó épület használatának határideje lejár, de semmi nem változott.
Összecsiszolják az érdekeket
Megkerestük Demeter Szilárdot, a PKÜ vezérigazgatóját, aki lapunknak azt mondta, hogy a civilizált világban szerződést akkor kötünk, amikor mindkét szerződő fél elfogadhatónak tartja az abban foglaltakat.
Általában többkörös tárgyalás során csiszolják össze az érdekeket. Ez történik
– fogalmazott Demeter Szilárd, akitől arra is választ kaptunk, hogy a szerződéstervezetet mikor küldik meg a Magyar Fordítóház Alapítvány számára: „Amikor sikerül közel véglegesre kitárgyalni a szerződés tárgyát.”
Hosszú távú terveik vannak
A Magyar Fordítóház a Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdona, Demeter Szilárd pedig azt ígérte: igyekszenek felelősen és gondos gazdaként eljárni.
A PKÜ-nek nem egyes ingatlanokkal vannak hosszú távú tervei, hanem a fordításirodalommal: a magyar irodalom külföldi népszerűsítését, illetve a kortárs világirodalom magyar nyelvű megismertetését segíti több eszközzel
Demeter Szilárd más példákat is felhozott. Megfogalmazása szerint ezért működtetik az 1749.hu világirodalmi portált, adják ki a Continental című angol nyelvű irodalmi magazint, ott vannak minden jelentősebb nemzetközi könyvvásáron, társszervezik a PesText nemzetközi irodalmi fesztivált, támogatják a fordításokat, és működtetnek írórezidenciát.
Mindemellett van valami, ami Rácz Péter szerint pozitív a történetben, ez pedig nem más, mint a felek közötti kommunikáció. Ő úgy látja, mindenképpen ígéretes hír, hogy a PKÜ-nél új munkatárs dolgozik, akivel tavaly november óta könnyen szót értenek. „Már megnézte a házat, és érzem rajta az igyekezetet, hogy a szerződés minél hamarabb megszülessen, illetve a 2024-es pénzügyi támogatást is szorgalmazza.”
Igazából innen indult a történet
A Magyar Fordítóház 1998. januári megnyitása óta fogadja azokat a külföldi fordítókat, akik magyar szépirodalmi, bölcseleti, társadalomtudományi műveket fordítanak saját nyelvükre. A házban a fordítók magyar nyelvi közegben dolgozhatnak, találkozhatnak kortárs magyar írókkal, és megismerhetik a magyar irodalom legújabb alkotásait – olvasható a ház weboldalán.
A balatonfüredi fordítóházban évente mintegy 140 fordító dolgozik. Ami a fordítóházban zajló munkát illeti, Rácz Péter az előző évet eredményesnek ítéli meg. Összesen 34 magyar mű jelent meg fordításban, mások mellett Krasznahorkai László, Dragomán György, Bánffy Miklós, Danyi Zoltán, Tóth Krisztina és Kosztolányi Dezső kötetei – mint ez a fordítóház honlapján is olvasható.
Az épület állami tulajdonban van, 2020-ban került a Petőfi Kulturális Ügynökség (akkori nevén Petőfi Irodalmi Ügynökség) felügyelete alá.
(Borítókép: Demeter Szilárd 2024. február 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)