Fontos adatot közölt a KSH, elkerülték a problémák a kormány kiemelt területét

Tavaly decemberben 21 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. 2023-ban, a teljes évben a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezer főre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly a munkanélküliek átlagos száma 203 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt.

Tavaly az év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, ugyanakkor a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. A 15–64 évesek közül 4 millió 615 ezren minősültek foglalkoztatottnak,

a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75 százalék volt.

• A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,9 százalék volt.
• A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezer fővel, 2 millió 183 ezer főre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71 százalékot ért el.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. A „legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség” körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,3 százlék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 2,8 százalékponttal, 69,6 százalékra emelkedett.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje

• a fővárosban volt a legmagasabb (79,6 százalék),
• míg a legalacsonyabb érték (69,4 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte.
• A foglalkoztatási ráta legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon nőtt (1,4 százalékponttal),
• míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent (egyaránt 0,7 százalékponttal).

A KSH közétette a tavalyi év egészére vonatkozó adatokat is. Az adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel, 4 millió 724 ezerre nőtt az év egészéban. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezer fővel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15–64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8 százalékra nőtt.

A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79 százalékra, a nőknél 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett. A fő korcsoportok közül a 15–24 éves fiatalok, illetve a 25–54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55–64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1 százalékot ért el.

Mint jól ismert a kormány számtalanszor letette a voksát a munkaalapú társadalom mellett. Az adatokból jól létható, hogy hiába a számtalan gazdasági nehézség, a tavalyi évben a makrogazdasági problémák nem éreztették a hatásukat a munkaerőpiacon.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap

Megérkeztek a munkanélküliségi adatok is. A tavalyi év utolsó negyévében a 15–74 éves munkanélküliek száma 31 ezer fővel, 220 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt.

• A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.
• A 15–24 éves munkanélküliek száma 46 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 14,7 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,1 százaléka ebből a csoportból került ki.
• A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett,
• míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalékot tett ki.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (egyaránt 0,2 százalékpont).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A tavalyi év egészében az egy évvel korábbihoz képest a munkanélküliek száma 27 ezer fővel több, 203 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek száma a férfiak esetében 107 ezer, míg a nők körében 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2 százalékot tett ki.

Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama, hasonóan az utolsó negyedévhez, 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9 százalékot ért el. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,3 százalékkal, 225 ezer főre csökkent – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Czomba Sándor: 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kormány megvédte a családokat, a munkahelyeket és új foglalkoztatásösztönző programokat hirdetett, ennek köszönhetően pedig tovább nőtt a munkavállalók száma.

Az államtitkár a közleményében emlékeztetett, a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája 2022 negyedik negyedévében 77,6 százalékot, 2010 utolsó negyedévében pedig 64,2 százalékot ért el. Azaz a mostani rekord magas aktivitási ráta komoly lépést jelent a 85 százalékos munkaerőpiaci aktivitás elérése felé. „A növekedés helyreállítása és a 4 százalékos GDP növekedés elérése érdekében ugyanis a fogyasztás növelése és a beruházások 25 százalék felett tartása mellett – a hazai munkaerőtartalék mozgósításával – tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.”