Háborús veszély: nyugdíjprémium nem lesz idén, és beruházásokat is jegel a kormány
Idén a szokásokkal ellentétben már nem nyár előtt, hanem csak késő ősszel nyújtja be a kormány a parlamentnek a jövő évi költségvetést. Ezt azzal indokolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, hogy nem mindegy a tervezés szempontjából, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. A kormány emiatt már most több intézkedést is meghozott, ezeket ismertették a tájékoztatón. Összefoglalónk.
Csaknem két hónap kihagyás után tartott ismét Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, akihez ezúttal állandó társa, az időközben főpolgármester-jelöltté előlépő Szentkirályi Alexandra helyett az új kormányszóvivő, Vitályos Eszter és még két miniszter: Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter csatlakozott. Gulyás legutóbb a kegyelmi ügy kellős közepén, alig néhány nappal Novák Katalin volt államfő lemondása után tartott Kormányinfót február közepén. Azóta a tárcavezetőt meg is műtötték. A hosszú kihagyás után jelentős várakozás volt tehát a csütörtöki esemény előtt.
Gulyás Gergely azzal kezdte a tájékoztatót, hogy a kormány a keddi ülésén elemezte a világpolitikai helyzetet, amely az elmúlt időszakban negatív irányba változott, a következő bő fél év világpolitikai eseményei döntőek lesznek abból a szempontból, hogy a háború és a béke közül melyik felé mozdul el a világ és benne Európa.
„Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni. Ez rendkívüli mértékben növeli a háborúba keveredés veszélyét. A legnagyobb probléma, hogy a NATO is irányt váltott. Eddig csak kommentálták az ukrajnai eseményeket, de a beavatkozást kizárta a világháború veszélye miatt. Ehhez képest most éles és rossz irányú fordulat állt be, a NATO arra készül, hogy egy misszió keretében bevonódik a háborúba” – mondta Gulyás, aki szerint a háborús láz a brüsszeli diplomatákról átterjedt a NATO-ra is, emiatt Magyarország komolyan aggódik mint szövetséges állam. „Mi egymást akarjuk megvédeni, nem együtt fellépni mások ellen” – húzta alá Gulyás, kiemelve: a háborúnak katonai megoldása nincs, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség.
Gulyás Gergely
A kormány ennek ellenére mindkét lehetőségre készül, a gazdaságpolitikánál mérlegelték egy hosszú háborús korszak lehetőségét is. Emiatt szervezeti döntéseket is hoztak: például kinevezett a kormányfő egy nemzetbiztonsági főtanácsadót Biró Marcell személyében.
Változás lesz az előző évekhez képest, hogy idén a kormány november 5-e után nyújtja be a jövő évi költségvetést, mert az akkori amerikai elnökválasztás döntő hatással lehet rá, alapvetően más gazdaságpolitikát követel meg a szavazás végkimenetele.
Azaz nem mindegy, hogy Joe Biden vagy Donald Trump nyer a voksoláson.
Gulyás Gergely ezután kitért a szerdai brüsszeli döntésre, amely alapján a migránspaktumról is döntöttek. A kormány ebbe továbbra sem hajlandó belemenni, Közép-Európának nem kell elszenvednie a Nyugat hibás döntéseit, és abba sem mennek bele, hogy Magyarország pénzt fizessen be, amiért nem vesz át migránsokat.
Beruházásokat halasztanak el
Gulyástól Varga Mihály vette át a szót: a pénzügyminiszter elmondta, a magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága, így nem mindegy, a világban milyen folyamatok zajlanak le. A makrogazdasági pályát éppen ezért egy háborús helyzetre teremtették meg. Az infláció letörése után a növekedésre fókuszálnak immár, amely idén megindulhat és akár 2,5 százalék is lehet. A legfontosabb a költségvetési hiány menedzselése lesz, ez idén 4,5 százalékos, jövőre 3,7, 2026-ban 2,9 százalékos lehet, viszont mintegy 675 milliárd forintnyi beruházást elhalasztanak, hogy ez tartható legyen. Ezeket nem törlik el, nem vesznek el, csak a jövőben valósulnak meg. Ezek között egyébként nincs benne a mini-Dubaj-projekt.
Segítik a gazdákat
Nagy István agrárminiszter az Európába áramló ukrán gabona okozta problémákról értekezett a tájékoztatón, mint kiemelte: az európai gazdák elvesztették versenyképességüket és jövőképüket is.
„Brüsszel elárulta a magyar gazdákat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatják” – tette hozzá, de a kormány mindenképp megvédi őket.
Gulyás Gergely és Nagy István
Ehhez egy ötpontos intézkedési csomagról döntött a kormány:
- Az ukrán gabonaimport miatt azokra a termékekre, amelyeket tilos Ukrajnából behozni, teljes körű bejelentést írnak elő (a Nébih felé), származzon az bárhonnan is.
- A Magyar Államkincstár gyorsítva teljesítse a mezőgazdasági támogatások kifizetését, már a héten ötvenmilliárd forintot fizetnek ki, május végéig összesen 265 milliárd forintot.
- Az Agrár Széchenyi-konstrukciók keretéhez a kormány 2026-ig további 45 milliárd forintot biztosít.
- A gázolaj után évente hektáronként visszaigényelhető adó mértékét is emeli a kormány. Ez egymilliárd forint éves többlettámogatást jelent.
- Meghirdetik az uniós fejlesztési pályázatokat is az élelmiszeriparban. Összesen több száz milliárd forint érkezhet a gazdákhoz.
Jönnek az otthonfelújítási programok
Vitályos Eszter kormányszóvivő a napokban bejelentett, 108 milliárd forintos keretösszegű otthonfelújítási programról is beszélt a tájékoztatón. Mint mondta: a program uniós forrásból valósul meg: hőszigetelésre, nyílászárócserére és egyéb fűtési és vízmelegítési korszerűsítésre lehet igényelni. Lesz a programban vissza nem térítendő támogatás is és kedvezményes hitel is, viszont előírás, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez 127 milliárd forinttal támogatja az építőipart is. A programot a Magyar Fejlesztési Bank bonyolítja majd le, a pályázati felhívás hamarosan megjelenik a kormány oldalán.
Vitályos Eszter
Helyreáll majd a hiány
Varga Mihály az Index kérdésére, mely szerint Magyar Péter arról írt ma reggel, hogy a költségvetési hiánycélt már most elérte az ország, és csőd felé robog az állam, úgy reagált, hogy nem kell mindent elhinni, amit a közösségi oldalakon írnak. Hozzátette: vannak olyan finanszírozási tételek, amelyek előbb, illetve utóbb valósulnak meg. Az év első hónapjában több jelentős kiadása is volt az államnak. Februárban például a 13. havi nyugdíjak nyomták meg a hiányt, de ebből nem engednek, mint ahogy a reptérvásárlásra fordított összeg és a magas kamatok miatti költségek is megjelentek már a tételekben. Év végéig viszont helyreállhat a 4,5 százalékos hiány.
A háromgyermekes anyák szja-mentességének kérdése, amelyről a kormányfő is már többször tett említést, Varga szerint ősszel, a jövő évi költségvetés benyújtásakor kerülhet napirendre.
A telefondíjak drágulásáról
Varga Mihály a legfrissebb inflációs adatokkal és a telefonszolgáltatók áremelésével kapcsolatban elmondta: örülni kell, hogy egyrészt csökkent az összinfláció, és természetesen a kormány figyeli és monitorozza az árak alakulását, ahogyan véleménye szerint a Gazdasági Versenyhivatal is. Felmerült újságírói kérdésben a benzinárstop is, Varga erre úgy reagált, hogy meg kell várni a nemzetgazdasági miniszter és a Mol vezetőinek találkozását, hogy ott milyen döntés születik.
Problémák a mézpiacon
Az agrárminiszter kifejtette: a magyar mézpiacnak a fő problémája az Európai Unió kínai mézimportja. Az EU önmagában nem termel elegendő mézet, ezért importra szorul, Kínából ipari úton előállított méz kerül az EU-ba, ami alacsony áron kerül forgalomba, az utóbbi időben 80 százalékkal emelkedett ennek a mértéke.
Nagy István rámutatott, 20-25 ezer tonnát szeretnének az EU piacán értékesíteni a magyar mézből, de nem tudnak, mert a helyét elfoglalja a kínai és az ukrán méz, van egy piackiszorító és árletörő hatás. Olyan alacsony áron kerül forgalomba Európában ma a méz, ami nem fedezi a méhészek önköltségét sem, ebből vagy kényszerértékesítés lesz, vagy raktáron tartják a mézet. Nagy István azt ajánlotta mindenkinek, hogy keressen egy termelőt, és vásároljon tőle közvetlenül.
Idén nem lesz nyugdíjprémium
Mivel a jogszabályok szerint 3,5 százalék feletti növekedésnél kell nyugdíjprémiumot fizetnie az államnak, idén pedig ennél biztosan alacsonyabb lesz, így nem fognak prémiumot kapni idén a nyugdíjasok. Az erre félretett 20 milliárd forintról majd később dönt a kormány, hogy mire használják fel.
Miért drága a kenyér?
Nagy István a kenyér áráról elmondta, hogy 53 forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van, az összes többi, az minden más. Az ő hatáskörük az az 53 forint. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ha megnézik a helyzetet, a háborút, a szankciók következtében kialakult energiadrágulást, mind rárakódik a kenyér árára.
A miniszter a magyar feldolgozóiparról elmondta, az alapvető gond a rendszerváltozás idejére tehető, amikor a magyar élelmiszeripar privatizációra került, az üzemeket bezárták, elbontották, visszatolták az alapanyag-feldolgozási szintre a magyar mezőgazdaságot, a kormány ezért hozott a finanszírozást érintő stratégiai döntést. Megjegyezte, nem lehetséges az, hogy cukoripar gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, ez például nagyon hiányzik, gondolkodnak azon, hogy magánbefektetésként hogyan lehetne létrehozni legalább még egy cukorgyárat.
Nagy István
Van-e nepotizmus a kormányban?
Magyar Péterrel kapcsolatban kérdezték a kormánytagokat, hogy valóban azért kaphatta-e meg állami pozícióit, mert Varga Judit férje volt. Ezzel kapcsolatban Nagy István úgy fogalmazott: kizárt dolog, hogy bárkinek bármilyen családi kapcsolata előnyhöz vezethetne bármilyen döntésben, csak a szakmai érdemek mérvadók.
Hogy Magyar Péter mit mesél, és milyen népmesei történetet épít fel, az az ő dolga, én ezzel abszolút nem akarok foglalkozni, mert a mesék gyermekek számára valók
– tette hozzá. Gulyás Gergely későbbi kérdésre reagálva hozzátette: ő Varga Juditot mindig is alkalmasnak tartotta a rábízott feladatok elvégzésére, ám Magyar Pétert nem, ezt továbbra is tartja. Gulyás egyébként nem volt tanúkihallgatáson az ügyészségen, és nem tudja, más kormánytagok voltak-e.
(Borítókép: Varga Mihály, Vitályos Eszter, Gulyás Gergely és Nagy István. Fotó: Tövissi Bence / Index)