Annyi pénzt tolhatnak az önkormányzati kampányba, amennyit nem szégyellnek

Az országgyűlési és az önkormányzati kampányok egyik alapvető különbsége a kampányköltésekben mutatkozik meg. Bár az előbbiben legalább formálisan léteznek erre vonatkozó törvényi keretek, a rendszer sajátosságaiból fakadóan utóbbinál még ellenőrizhetetlenebbül áramolhatnak a pénzek. Az önkormányzati választáson indulók ráadásul egyéb, ismertséget növelő trükköket is bevethetnek.

2024. április 20-án megkezdődik a választási kampány, ez pedig ismét felszínre hozza az önkormányzati választásokon induló jelöltek kampányköltései átláthatatlanságának és úgy általában a szabályozatlanságának kérdését. Az országgyűlési képviselőjelöltek esetében a 2013. évi LXXXVII. törvény szab keretet (a jogalkotó szándéka szerint) a kampányköltéseknek. E szerint az egyéni jelölteknek egymilliós állami támogatás jár, az országos listát állító pártok pedig még legfeljebb 600 milliót kaphatnak. Egyéb támogatást magyar jogi személyektől, illetve külföldi magánszemélyektől és jogi személyektől nem fogadhatnak el. Amúgy jelöltenként az összes kampányköltést ötmillió forintban maximálták, amit persze nehéz komolyan venni, és a túlköltekezéseket nem is igen szokták firtatni.

Ezzel szemben az önkormányzati választásokon indulók számára szinte semmilyen finanszírozási szabályrendszer nincs. Nem jár állami támogatás, cserében arra sincs szabály, hogy a helyi jelöltek kampányát ki és mi módon segítheti. Ebből következően az önkormányzati választáson érdekelt aspiránsok „mókolhatnak” a politikai színtéren és a finanszírozási területen is. A jelöltek forrásigényének szabályozatlanságára a XVIII. kerület Fidesz erős emberének idő előtti bukása világított rá. Mint ismert, Lévai István Zoltán már 2023-ban megkezdte felkészülését az idei polgármester-választásra, esélyei javítása érdekében pedig pénzt ígért, ha a Kutyapárt is állít helyi polgármesterjelöltet a regnáló DK-s Szaniszló Sándorral szemben. (Ez nyilvánvaló korrupció volt, le is mondott, helyette Ughy Attila indul.) A hangfelvétel tanúsága szerint ugyanakkor maga Lévai villantotta fel, hogyan is működhet a gyakorlatban egy lehetséges finanszírozási konstrukció amikor úgy fogalmazott, hogy 

egy potenciális polgármesterjelöltnek helyben kell rendelkeznie akkora beágyazottsággal, hogy lássanak benne „lehetőséget” a vállalkozók, és ezért támogatást is nyújtsanak számára.

Annak tükrében, hogy egy országgyűlési képviselőjelölt maximum 5 milliót költhet a kampányára, különösen beszédes, hogy Lévai már tavaly arról beszélt: csak az oszlopra szerelhető 2500 darab habkarton plakátért 10 millió forintot kell fizetni. Ehhez jönnek hozzá a szórólapok, fizetett digitális és egyéb sajtóhirdetések, aktivisták bérezése, kitelepülések eszközigénye, rendezvényhelyszínek bérleti díja stb. Látszik tehát, hogy a kampányban az ismertség növelése és az üzenetek választókhoz történő eljuttatása döntő részben erőforrás kérdése. A helyben lévő, erős gazdasági szereplők érdeke, vagy a nagypolitikai akarat, illetve a jelöltek forrásigénye a kampányban összekapcsolódhat.

Ezzel összefüggésben Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény preambulumára hívta fel a figyelmet, mely szerint „Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.”

Ugyanakkor az önkormányzati választásokat érintő, jogszabályokba foglalt korlátozás még külföldről érkező pénzek esetén sincs, azaz elvileg ez az önkormányzati választások során is előfordulhatna, hogy például az Audi, a Mercedes, a CATL vagy a Samsung beavatkozik a helyi önkormányzati választásba. Volna rá pénzük. Más kérdés, hogy nem lenne túl sok értelme, hiszen az érintett településeknek nemigen van érdemi beleszólása ezeknek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak a működésébe. A lehetőség – kisebb léptékben – mindenesetre adott.

Az önkormányzati választások kampányában elvileg a jelöltek és jelölő szervezetek (pártok és civil szervezetek) saját forrásaikból gazdálkodnak. Arra azonban nincs jogszabály, hogy a kiadásaikkal el kellene számolniuk. Az erőforrások mentén ezért az esélyeket befolyásoló, komoly egyensúlytalanság alakulhat ki. Ennek bemutatására egy kiélezett verseny előtt álló budai kerületet választottunk.

Újbudai manőverek

Egy regnáló önkormányzat – amiként az állam is – szinte ellenőrizhetetlenül annyit fordít az országos/helyi kampányokra, amennyi szabad forrás van erre a célra, illetve amennyit nem szégyell – hangsúlyozta Magyar György.

Gondoljunk csak bele, hogy a NER – választásoktól függetlenül is – milliárdokat költ a Fidesz népszerűségének megőrzésére. Az önkormányzati választási kampány finanszírozására a központi költségvetés elvileg egyetlen állami fillért sem fordít, de nem alkalmas-e a választói akarat befolyásolására az a közpénzből folytatott propagandakampány, amelynek évek óta tanúi vagyunk?

– tette fel a kérdést.

Budapest XI. kerületét vizsgálva a választói akarat trükkös befolyásolására mindkét oldalon találunk közpénzt is tartalmazó kísérleteket. A Fidesz–KDNP (még nem hivatalosan) Király Nórát indítja a polgármesteri székért, a baloldali összefogás – melynek itt az LMP-t is része – pedig László Imrét, a DK regnáló polgármesterét.

Király Nóra 2006-tól volt önkormányzati képviselő, 2014 és 2019 között Újbuda fideszes alpolgármestere, jelenleg pedig az áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri megbízott. Neve és arcképe azonban a XI. kerületben élőknek a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) alapítójaként lehet ismerős, mivel a Ficsak 11 Alapítvány kerületszerte kihelyezett óriásplakátjain ő látható. A politikus választási munkája és civilszervezet-vezetői énje szorosan összefonódott, kampányát civil témák mentén, látszólag civil jelöltként folytatja.

Egyik civil szervezete, a Ficsak 11 Alapítvány a Városi Civil Alapon (VCA) keresztül 2022-ben 6 millió, 2024-ben pedig 10 millió 450 ezer forint közpénzt nyert el. Ezeken felül a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodától 2021-ben és ’22-ben 15-15 millió forintot.

A „Tisztítsuk meg Újbudát” és az „Újbuda felelős állattartásért” kampány keretében a kerület számos pontján óriásplakátokat is kihelyeztek, amin névvel és nagy arcképpel maga Király Nóra is szerepel. Megkeresésünkre a Ficsak 11 azt monda, hogy a VCA pénzéből nem költöttek plakátokra, ugyanakkor ezen a linken még látható rajta a Miniszterelnöki Kabinetiroda logója, ami arra utal, hogy a kerület takarítási kampányt valamilyen formájában támogatta.

Üzenetváltásunk során Király Nóra nem volt abban biztos, hogy ő lesz a Fidesz kerületi polgármesterjelöltje, és miután jeleztük, hogy pedig éppen ez szerepel a honlapján, onnan hamarosan törölte. Mivel az önkormányzati választáson egyesületek jelöltjei is indulhatnak, akár civil résztvevőként is bekapcsolódhat a kampányba. Ekkor azonban a választási eljárásról szóló törvény szerint a jelölő egyesületnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel az egyesületekkel szemben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. Ennek teljesülését az Állami Számvevőszéknek kifejezetten ellenőriznie is kell majd.

László Imre, Újbuda polgármestere, a Szent Imre Kórház korábbi főigazgatója 2018-ban érkezett a politikába, öt hónapon át volt a DK országgyűlési képviselője, amikor polgármesterré választották. 2024-es választási stábja úgy számol, hogy a 7 hetes polgármesterjelölti kampány (ami részben kiterjed a képviselőjelöltek kampányára is, mivel a szórólapokon, plakátokon közös megjelenést terveznek) várhatóan 10 millió forint körüli összeget tesz majd ki. Ennyiből fedeznék a plakát, szórólap és a kitelepülések költségeit, illetve a közösségi médiás hirdetéseket. A kampány költségeinek alapját 5 párt kerületi szervezetei dobják össze, ehhez jöhetnek a magánszemélyektől érkező támogatások. 

A fentebbi mértékben közpénzhez nem jutnak hozzá, de képviselőik kendőzetlen népszerűsítése hónapok óta zajlik a szintén közpénzből készített, 80 ezer példányban megjelenő Újbuda újságban,

melyben a Fidesz–KDNP nem kap helyet. Helyzeti előnyét kiaknázva, minden lapszámokban az újrázásra készülő László Imre fotóval látható, emellett olyan, kormánnyal szemben álló művészek kapnak teret a lapban, mint Nagy Ervin, Gálvölgyi János vagy Geszti Péter.

A sajtóperekre nem különösebben érzékeny médiumok részéről egy-egy fontosabb helyen induló jelölt akár ingyenes támogatásra is számíthat. A 2019-es kampányban például László Imre ellen az Origo és a TV2 szexuális zaklatási vádakat tett közzé, ezeket azonban a bíróságon nem tudták bizonyítani. Ezúttal pedofil bűncselekmény elhallgatásával támadják. (A polgármester történtekről szóló tájékoztatása egyébként itt olvasható.) A bőséges forrást jelzi, hogy már a hivatalos kampány előtt kirakták ezeket a plakátokat. E lejárató hirdetményt Kozma Dávid, a Fidesz korábbi újbudai képviselőjelöltje, Lázár János kabinetfőnöke vette a nevére. Négy és fél éve, a választások előtt Karácsony Gergely azt mondta, az elmúlt harminc év egyik legmocskosabb kampánya a mostani.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)