Homokba rajzolt segélyjelzés mentette meg a hajótörötteket

Március végén három mikronéz férfi indult el hatméteres csónakjával halászni a tengerre Pikelot szigetének környékén. Egy váratlan nagyobb hullám azonban elsodorta őket, ráadásul a csónak motorja is felmondta a szolgálatot.

Így kénytelenek voltak a homokba vontatni a csónakot, ám mire kikászálódtak a lakatlan atollra, rádiójuk lemerült, mielőtt még segítséget tudtak volna hívni. A mintegy 17 hektáros szigetet zömében pálmafák borítják, ezért azt találták ki, hogy hatalmas pálmaágakat, pálmaleveleket vagdosnak le, és azokból kirakják az angol HELP (magyarul: SEGÍTSÉG) szót. Ezután pedig a jó szerencséjükre vártak – olvasható az Amerikai Haditengerészet Parti Őrségének sajtó-összefoglalójában.

Több mint egy hétig éltek a kókuszdió húsán, és ittak a szigeten lévő egyetlen édesvizű forrásból – ami a szigetvilágban élők előtt ismert volt, hisz gyakorta kikötöttek ott. A kókuszdió egy teljes értékű, kalóriadús étel, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Egy közepes méretű kókuszdió nagyjából  40 dkg ehető húst és 30-150 ml iható vizet tartalmaz; egy átlagos testalkatú ember napi vitamin-, ásványianyag- és energiaigényét szinte teljesen kielégíti.

Beindult a keresés

Április 6-án aztán egyikük rokona értesítette Guam szigetén az amerikai haditengerészet mentőközpontját, és bejelentette az eltűnésüket. Pontosabban azt, hogy nem tértek vissza a Poluwat atollra, ahová meg kellett volna érkezniük. Ők azonban Pikelot szigetén rekedtek.

A dolgot az nehezítette, hogy a Mikronéziai Szövetségi Államok területén – ahol Pikelot is található – még 600 ehhez hasonló lakott vagy lakatlan atoll, szigetecske található a Csendes-óceánon, a Fülöp-szigetek és Hawaii közötti két és fél millió (!) négyzetkilométernyi óceáni területen.

A parti őrség aztán egy nap múlva azt jelentette, hogy az amerikai hadsereg Japánból, Okinawáról felszállt felderítő gépe végül kiszúrta a homokba fektetett pálmalevelekből kirakott HELP feliratot. A kutatás-mentésért felelős amerikai hadnagy, Chelsea Garcia azt is elmondta, hogy a kirakott S.O.S.-jelzés döntő fontosságú volt, hogy rábukkanjanak a férfiakra az átfésülendő 150 ezer négyzetkilométernyi területen.

Azonnal túlélőcsomagokat dobtak le a gépről, és jelentették a pontos koordinátáikat a guami mentőközpontnak. Másnap hajnalban már Hawaii-ról indult a parti őrség egyik gépe az atollhoz, és rádiót dobott le a hajótörötteknek. Azonosították a férfiakat, akik megerősítették, hogy jól vannak, de már nagyon szeretnének visszatérni Polowatra. Megnyugtatták őket, hogy úton van értük egy mentőhajó.

Újabb csavar mentőakcióban

Április 9-én tehát megérkezett Pikelothoz a parti őrség Oliver Henry névre keresztelt mentőhajója, majd motorcsónak indult a szigetre a férfiakért. Elsőként pedig egy Eugene Halishlius nevű tengerészaltiszt lépett a homokos strandra, akinek láttán a hajótöröttek nagyon meglepődtek. Mint később a CNN-nek adott interjúban mondta,

Nagyot néztek, amikor a helyi nyelven köszöntöttem őket, majd megmondtam a nevem. Akkor még jobban meglepődtek, mert kiderült, hogy mind a négyen rokonok vagyunk, és rokon mentett rokont.”

A tengerészaltiszt ugyanis két harmad- és egy negyedunokatestvérét fedezte fel a szerencsétlenül járt férfiakban.

A szigeten azonban – bármilyen meglepő – nem először hajtottak végre mentőakciót. 2020-ban a mikornéziai szigetek között csónakjukkal közlekedő 3 férfit vetett partra az óceán ugyanott, miután motorjukból kifogyott az üzemanyag. Hasonló mentőötletük volt nekik is, a fehér homokba a nemzetközi vészhívójel, az S.O.S. betűit rajzolták, ásták ki.

A Pikelot atoll a magasból

Ezt pedig teljesen véletlenül szúrta ki a guami amerikai légibázisra tartó egyik üzemanyagtöltő repülőgép személyzete, amely rögtön leadta a riasztást a parti őrségnek, és kérték az ausztrál haditengerészetet, küldjön egy hajót a férfiak megmentésére.

De hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a dolog ugyanazon a szigeten kétszer is megtörténjen négy éven belül? A kérdést az Amerikai Parti Őrség mikronéziai részlegének sajtósa válaszolta meg, aki úgy vélte, mindez csak véletlen egybeesés. Ugyanakkor elismerte, hogy a Mikronéziában élők gyakran keresik fel a különböző szigeteket, mert ebben, vagyis a szigetközi hajózásban van igazán nagy gyakorlatuk, azonban néha nem minden úgy sikerül, ahogyan azt előre eltervezték.

(Borítókép: U.S. Coast Guard Forces Micronesia)