Generációk harca – X, Y, Z, alfa

X, Y, Z, alfa – gyakran halljuk ezeket a betűket különféle generációk megkülönböztetésére. A gazdaságilag aktív, vagyis jelenleg 15–65 év közötti generációk közé tartoznak a nyugdíjba készülő baby boomerek mellett az X, Y és Z generáció tagjai; míg az alfa generáció tagjairól egyelőre csak találgatni lehet, milyen gazdasági szokásaik lesznek. A különféle generációk tagjainak jellemzőit vizsgáljuk meg cikkünkben, különösen fókuszálva a gazdasági, a munkaerőpiaci, fogyasztási, megtakarítási szokásaikra.

A teljes kép érdekében kezdjük azon generációkkal, akik már nyugdíjba vonultak! Az ún. veteránok generációja 1946 előtt született, vagyis legfiatalabb tagjaik is 78 évesek jelenleg (2023-ban). (Fontos itt megemlíteni, hogy a generációkat lehatároló születési időszakok eltérőek lehetnek 1-1 évvel egyes források, módszertanok szerint.) Őket követik a baby boomerek, vagyis az 1946 és 1964 között született generáció tagjai (59–77 évesek). E generáción belül 1958 jelenleg a határvonal, mivel az ez előtt születettek már elérték idehaza az öregségi nyugdíj korhatárát, míg aki 1958 után született, még a gazdaságilag aktívak táborát erősíti. A munkaerőpiac szempontjából teljes mértékben aktívnak tekinthető generációk az X és az Y:

• az X generáció tagjai 1965–1979 között jöttek a világra, vagyis jelenleg 44 és 58 év közöttiek;
• az Y generáció tagjai pedig 1980–1994 között születtek, ők 29–43 évesek.

A két legfiatalabb generáció közül a Z-nek nevezett tagjai már ismerkednek a munka világával, ők 1995 és 2009 között látták meg a napvilágot, vagyis jelenleg 14–28 évesek, míg az alfa generáció tagjai 13 évesek vagy annál fiatalabbak (2010-ben vagy utána születtek).

Fontos látni, hogy a következőkben bemutatott generációs jellemzők egyénenként eltérőek lehetnek, minden ember egyedi és megismételhetetlen személyiség, befolyásoló tényező továbbá a kultúra, adott terület sajátossága. Ugyanakkor a generációkat ért hatások, megélt tapasztalatok országoktól függetlenül jellemzik az adott korosztályt. Általában a szakirodalomban (elsősorban a marketing területén) az USA társadalmát veszik alapul a generációs jellemzők bemutatásakor, így jelen bejegyzésben is elsősorban a tipikus amerikai, adott generáció tagjára kell gondolni, a magyar jellemzőket külön emeljük ki.

X generáció a gazdasági életben

Az 1964–1978 közötti időszakot a termékenységi arányszám globális csökkenése jellemezte, mivel ez az időszak a nők munkába állásáról, fogamzásgátló tabletták elterjedéséről szólt. Az ekkor született generáció gyermekkorában azt tapasztalta, hogy minkét szülő munkába jár, iskola után akár egyedül is lehettek otthon, így a baráti kapcsolatok váltak inkább fontossá számukra (ők voltak az ún. „kulcsos gyerekek”). Az X generáció tagjai politikailag kevésbé szervezettek, mivel nem élték át az egymásrautaltságot közösségileg. Általánosságban felelősségteljesek a munkavégzésben, önállóak, és vonzza őket a technológia (HOLD Lexikon). Mivel a korszak, amelyben felnőttek, mind társadalmi, mind kulturális viszonylatban igen változó volt, a generáció tagjaira általánosságban jellemző a szkepticizmus, ugyanakkor megtanultak alkalmazkodni is.

Több pénzügyi válságidőszakot is megéltek a generáció tagjai aktív munkavállalóként, köztük a 2000-es évek eleji dotkomlufit, illetve a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válságot; mindezek a megtakarításaikat is negatívan érintették. Az amerikai vagyon 16 százalékát mondhatták magukénak az X generáció tagjai 2019-ben, míg pl. a baby boomerek annak 57 százalékát birtokolták. Viszonyításként, a 35 éves átlagéletkorú X generációsok 2008-ban az USA vagyonának mindössze 9 százalékát birtokolták, kevesebb mint a felét annak, amit a baby boomerek ugyanebben az életkorukban. Az X generáció tagjai nagyobb hitelállománnyal is rendelkeznek (lakáshitel, diákhitel, autóhitel, személyi kölcsön, hitelkártya-tartozások).

Amiben eltér az amerikai és magyar X generáció „tipikus” tagja, egyrészt a hazai lassabb technológiai fejlődés.

A számítógépek és az internet világa később tört be hazánkba. Ebből következik, hogy kevésbé vonzza a magyar X generációt a technológia, mint az amerikait. Idehaza is jelentős társadalmi, kulturális átalakulásokat éltek meg a generáció tagjai (szocializmus, rendszerváltozás, ’90-es évek gazdasági nehézségei), vagyis a hazai generációt is jellemzi az önállóság és rugalmasság. Akik tudtak élni a korszak adta lehetőségekkel, sikeres vállalkozást építhettek fel. A rendszerváltozást követően megjelenő nemzetközi nagyvállalatok pedig keresték a friss tudású, terhelhető munkavállalókat, így e generáció tagjai gyorsan haladhattak előre a céges ranglétrán.

Y generáció a gazdasági életben

Az Y generációval (más néven millenniumi vagy ezredfordulós korosztály) kezdődött el az új „típusú” munkavállalók korszaka, akik már beleszülettek a digitális, számítástechnológiai vívmányokba. Míg az X generációt digitális bevándorlónak hívják, mivel a számítógépet és internetet idősebb korukban kezdték el használni, addig az Y generáció tagjainak többsége – főleg az USA-ban – már beleszületett az internet világába („digitális bennszülöttek”).

Általánosságban jellemző a generáció tagjaira – csak a legfontosabbakat említve a gazdaság-munka világa szempontjából: a mobilitás, a folyamatos tanulás (jellemzően diplomások, és nyelveket beszélnek), teljesítményorientáltság, kihívások keresése, a rugalmasság-szabadságvágy és a környezeti tudatosság. Fontos továbbá számukra a munka-magánélet egyensúlya, kevésbé hajlandók csak a munkának áldozni életüket, mint szüleik, így, ha szükségét érzik, munkahelyet váltanak, akár gyakrabban is. A generáció tagjai a digitális megoldások mellett a fogyasztói társadalomba is beleszülettek, annak szerves alakítói.

Jelentős eltérés az X és Y generáció tagjai között a pesszimizmus-optimizmus: az X generáció tagjai általánosságban pesszimisták (pesszimistábbak az Y generációnál), miközben az Y generáció tagjai határozottan optimisták az életükkel kapcsolatban. Az Y generáció tagjai hajlamosabbak a közösségi szolgálatra, illetve szélesebb körű társadalmi felelősségvállalást várnak el a munkáltatóktól.

Z generáció a gazdasági életben

Míg az Y generáció nem is minden tagja nőtt fel a számítógépek és internet világában, vagy nem minden országban volt hozzáférhető az új technológia, addig a Z generáció tagjai, vagyis az 1995–2009 között születettek joggal nevezhetők „digitális bennszülöttnek” (már az okos elektronikai eszközök is sokuk gyerekkorának részét képezi/képezte). A Z generáció nagy része az X generáció gyermeke, bár néhányan a későbbi baby boomerek gyermekei is lehetnek. Az Y és a Z generációt gyakran kombinálják, és számos közös jellemzőjük van, különösen a technológiában való jártasság és a globális világgal való komfortérzet.

Mivel a Z generáció tagjai jelenleg fiatalok, 14–28 évesek, gazdaságot meghatározó jellemzőik még kevésbé kiforrottak, nem is mindenki lépett még a munkaerőpiacra. Ami viszont látható már, és sejthető a generáció tagjairól, hogy a fogyasztást tekintve fontosabb számukra a hozzáférés, mint a tulajdonlás (pl. sharing economy, vagyis a megosztáson alapú gazdasági megoldások: autó- vagy lakásmegosztás, streamingplatformok), és az etikusságra törekszenek a fogyasztáskor. A fogyasztásukat a saját identitásuk részeként kezelik. Vásárlásaikat pedig online, az interneten keresztül intézik. Egy 2016-os, amerikai Z generációra irányuló felmérés eredménye szerint

„háromból kettő Z generációs tag interneten keresztül bonyolítja a vásárlásait. Jellemző továbbá rájuk, hogy az internetes vásárlók több mint a fele az okostelefonját használja a vásárlásokhoz (Ruzsa, 2018).

A generáció jellemvonása közé tartozik továbbá az egyén önkifejezése, a párbeszéd és a visszajelzések fontossága, magánéletben és munkában egyaránt. Pénzügyek kezelése tekintetében – amennyiben van már saját kereset vagy megtakarítás – konzervatívnak tekinthetőek: hitelt kevésbé szeretnének felvenni (akár az előző, X és Y generáció 2008-as rossz tapasztalatai is közrejátszhatnak ebben), az online bankolást részesítik előnyben, és igényük van a pénzügyi tudatosságuk növelésére (HOLD Lexikon). A munkát viszonylag korán kezdik, ahol nem annyira munkavállalóként, hanem felhasználóként tekintenek magukra. Kiválóan multitaskolnak, vagyis egyszerre több feladatot is el tudnak látni színvonalasan, és fontos számukra a kötetlen munkaidő, a munkavégzés szabadsága.

Alfa generáció

Az alfa generáció tagjai 2010-ben vagy utána születtek, azaz 13 évesek vagy annál fiatalabbak jelenleg. Míg a Z generációról már lehetnek előrejelzések, illetve kezdetleges tapasztalatok a munkaerőpiaci, gazdasági jellemvonásaikat tekintve, az alfa generáció tagjairól egyelőre nincsenek ilyen információk.

Elwood Carlson, demográfus, szociológusprofesszor szerint

ez az új generáció az, akiknél az eddigi leggyakoribb lesz az összes generáció közül, hogy a korai éveikben, amelyek fejlődésük szempontjából meghatározóak, nem biztos, hogy ott lesz mindkét biológiai szülő,

így gyakoriak az ő esetükben az egyszülős vagy mozaikcsaládok. Gyakori továbbá családjuk körében a költözés, a szülő(k) munkahelyváltása, illetve inkább városban nevelkednek. Mark McCrindle társadalomkutató pedig azt emeli ki, hogy az alfa generáció tagjai várhatóan szüleiknél (nagyrészt Y generációsok, akik később vállaltak gyereket) tovább tanulnak, később állnak munkába, és tovább maradnak családi körben önállóvá válásuk előtt. A modern technológia és virtuális közösségi élet (iPad, Instagram stb.) elengedhetetlen számukra, életük részét képezi – „üveggenerációnak” is hívják már, mivel a képernyők üvege előtt töltik idejük nagy részét (iskolában, okosórával vagy okosszemüveggel stb.). Mindez együtt járhat a generáció erősebb társadalmi elszigetelődésével, és hogy a figyelmüket még nehezebb lesz lekötni.

Érdekes előrejelzés, miszerint a technológia vívmányai oda vezetnek, hogy a generáció számára még inkább lerövidül a vásárlással, házimunkával, ügyintézéssel töltött idő. Így sokkal több szabadideje lesz az alfa generáció tagjainak, melyet az őket foglalkoztató kérdésekre fordíthatnak, akár tanulásra.

Mi várható a jövő generációinál?

2025 és 2039 között a béta generáció tagjai jönnek majd világra, ha a szakemberek az elnevezés tekintetében maradnak majd a görög ábécének a folytatásánál.

Az mindenképp megállapítható, hogy a világ fejlődése felgyorsult, és a (digitális) technológia soha nem látott sebességgel fejlődik, így akár néhány év vagy évtized alatt is nagymértékű változásoknak lehetünk majd szemtanúi, melyekbe az új generáció tagjai beleszületnek.

Generációk közti jövedelmi egyenlőtlenség

Raj Chetty, a Harvard Egyetem professzora és az általa alapított harvardi kutatócsoport, az Opportunity Insights társadalmi mobilitást mérő kutatásaik során – egyebek mellett – a jövedelmi eloszlások generációkon átívelő változását vizsgálja az USA-ban. Eredményeik azt mutatták, hogy az amerikai fiataloknak egyre kisebb esélyük van az előrelépésre. „A kutatásban azt vizsgálták, hogy a 30 éves amerikaiak hány százaléka keres többet annál, amennyit szülei kerestek ugyanilyen idősen. Az 1940-ben született amerikaiak 90 százaléka keresett többet szüleinél, míg az 1980-as években születetteknek már csak 50 százaléka, azaz minden második ember” (Aczél – Kofrán, 2023 ).

Mi magyarázza ezt a hanyatló jövedelmi tendenciát?

Az amerikai szülők jobb anyagi helyzetét magyarázza egyrészt a korábbi generációktól örökölt jövedelem. További magyarázó tényező az általános jövedelmi egyenlőtlenség: „az alacsony jövedelmű családokból származóknak mindössze 7,5 százalék esélyük van arra, hogy életük során az amerikai társadalom felső jövedelmi 20 százalékába kerüljenek, míg a magas jövedelmű családokból származók esetében ez az esély 41 százalék” (Aczél–Kofrán, 2023 ). Ezeken felül a reál-GDP növekedésének lassulása és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek magyarázzák a generációk közötti, azaz az intergenerációs mobilitási esélyek csökkenését.

A 20. században tapasztalt GDP-növekedés a századfordulót követően átlagosan évente közel a felére lassult az USA-ban. Az ezáltal előidézett lassuló bérnövekedés és a kevesebb lehetőség csökkentette az egyének kitörési lehetőségeit. Ugyanígy a növekvő egyenlőtlenségek hatására szűkült az a társadalmi réteg, amely számára elérhető volt a gazdasági előrelépés (Aczél–Kofrán, 2023).

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.