Felemás hitelboom: kevesen vesznek fel hitelt, ők viszont sokat
Felemás hitelboom: kevesen vesznek fel hitelt, ők viszont sokat
A kihelyezett összegek hatalmas ugrást mutatnak, de a szerződésszámok jelzik: a lakáshitelezés még nem tért magához: a felvett hitelösszeget az infláció és a csok plusz igénylések magasabb összege hajtja
Beindult a lakáshitelezés: 2024 márciusában a pénzintézetek 97,8 milliárd forint értékű lakáshitelt tudtak kihelyezni. Ez 21 hónapos csúcsnak számít, ennél komolyabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Éves összevetésben nem igazán érdemes az idei adatokat értelmezni, hiszen tavaly márciusban épphogy csak túl voltunk a hitelezési mélyponton – így nem mérvadó hír, hogy a most márciusban a bankok által folyósított hitelösszeg közel két és félszerese volt az egy évvel korábbinak.
A folyósított összeg tekintetében az első negyedéves adatok is kedvezőnek tűnnek: az idei első három hónapban a háztartások által felvett 265 milliárd forintnál több hitelre egyedül 2022 elején szerződtek eddig a családok – akkor az MNB Zöld Otthon Hitelprogramjának köszönhetően 350 milliárd forintot közelítette a folyósítás. A mostani rekordösszeget ugyanakkor nem igazán fair összevetni a 2021-es 233, pláne nem a 2020-as 243 milliárd forinttal, hiszen az elmúlt hónapok magas inflációja a hitelezésben, a pénz jelenértékében is megjelenik.
A szerződések száma visszafogottan emelkedik
Arra, hogy még nincs itt az ideje a pezsgőbontásnak, ennél is komolyabban figyelmeztet, hogy bár a folyósítások összege komolyan felfutott, a kereslet igazából még nem tért vissza: idén márciusban 5927 lakáshitel-szerződés köttetett. Ez ugyanis csak 37 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi kontraktusok számát, sőt a legfrissebb adat az idén januári szerződésszámhoz képest elmaradást is mutat. Az MNB 2017-ig visszanyúló statisztikáiban a 2022. október és 2023. december közötti inflációs és magas kamatokkal sújtott időszakot leszámítva nem találunk olyan 3 hónapot, amikor folyamatosan hatezer alatt maradt a lakáshitel-szerződések száma.
Ha az első negyedévben megkötött 17 384 szerződést nézzük, akkor az látható, hogy egyedül 2023 azonos időszakában volt kisebb érdeklődés a bankoknál lakáshitelek iránt, 2018 és 2022 között minden évben meghaladta a húszezret az év első három hónapjában megkötött szerződések száma.
Tényleg a támogatott hitelek adták a támaszt?
Az elmúlt héten sokakat meglepett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakáshitelezési összefoglalója, amely szerint az elmúlt évben a lakáshitel-állomány az állami támogatású hitelezés hatására bővült. A KSH mindezt annak fényében látta igazoltnak, hogy 2023 végén az államilag a támogatott lakáshitelek állománya 7,1 a támogatás nélkülieké pedig csak 0,3 százalékkal haladta meg az előző évi szinteket.
Az értetlenséget az okozta, hogy 2023-ban az MNB adatai szerint a teljes lakáshitelezés földbe állt: a bankok kevesebb mint 595 milliárd forint értékű lakáshitelre tudtak szerződni ügyfeleikkel, amely több mint 50 százalékkal múlta alul a 2022-es (egyébként több, mint egy évtized után először visszaesést jelző) adatokat. A teljes állományon belül ugyanakkor a piaci lakáshitel-állomány „csak” harmadával esett vissza,
államilag támogatott lakáshitelből ugyanakkor a 2022-es szintnél 72 százalékkal kisebb összeget, 126,5 milliárd forintot helyeztek ki. Ennél kevesebb támogatott hitelt utoljára 2019-ben vettek fel a családok.
A KSH adataiban persze van igazság, hiszen ott az év végi állományokat hasonlították össze. Márpedig ebben a tekintetben komoly súllyal esik a latba, hogy az elmúlt 5 évben felfutott támogatott hitelek lejárati ideje még messze van. Ezzel szemben a piaci hitelek folyamatosan járnak le, s a bizonytalan gazdasági környezetben – a kamatok emelkedésétől tartva – sokan döntenek azok előtörlesztése mellett. Ennek köszönhetően tavaly több hónapban is nettó lakáshitel-törlesztő volt a lakosság, azaz a törlesztések összege meghaladta a felvett új hitelek összegét. Összességében ezért bővült a támogatottnál kisebb mértékben a piaci lakáshitel-állomány 2023-ban.
Idén a csok plusz átírja a trendeket
Furcsamód a KSH megállapítása sokkalta helyénvalóbbnak tetszik a 2024-es adatokat látva. Idén márciusban ugyanis a már említett, közel 98 milliárd forintos lakáshitel-kihelyezés 29,2 százalékát, 28,5 milliárd forintot a támogatott hitelek, döntő részben a csok plusz hozta a konyhára. Az év első három hónapjában a támogatott lakáshitelek aránya 25,9 százalékot tett ki, ennél 2017 óta csak a már említett 2022-es zöld otthonos év indulása mutatott magasabb értéket. Az adatok összecsengenek Hornung Ágnes családügyi államtitkár Indexnek adott interjújában elmondott adatokkal: a szakember arról beszélt, hogy
március végéig több mint 3100 csokplusz-igénylést adtak be a fiatal házaspárok, a befogadott kérelmek összege 83 milliárd forint volt, azaz a családok átlagosan 26 millió forint hitelt igényeltek.
Ez pedig azt is jelenti, hogy a folyósított hitelösszeg megugrását most az infláció mellett a csok plusz sikeres indulásának is köszönhetjük.
Kevés lesz az új lakás
Az államtitkár az interjúban arról beszélt, hogy a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület lakáspiaci szekciójának ülésén az építtetők nem kis része a csok pluszra alapozva indította vagy indítja újra korábban félbehagyott vagy még csak a tervezőasztalon szereplő fejlesztéseit. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint ugyanakkor a tavalyi év nem múlik el nyomtalanul az ingatlanpiacon. Szerinte az már biztosra vehető, hogy 2024-ben kevesebb új lakást adnak át Magyarországon, mint 2023-ban, sőt valószínű, hogy az átadott lakások száma közelebb lesz a 10 ezerhez, mint a tavalyi 18 ezerhez. Figyelembe véve a kiadott építési engedélyek számának csökkenését, valamint az építkezések átfutási idejét, az is valószínű, hogy az átadott lakások száma 2025-ben is mérsékelt marad.
Ugyanakkor a kedvezőbbé váló kamatkörnyezet, valamit a júniusban belépő lakossági energiahatékonysági támogatás felpörgetheti a felújítási és korszerűsítési piacot, ami lendületet adhat az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak. A KSH adatai szerint a bővítésre és korszerűsítésre folyósított hitelek összege 2023 második felében 14,75 milliárd forintra esett vissza, ez több mint 70 százalékos csökkenés 2022 második feléhez képest, de az MNB statisztikái szerint idén januárban és februárban már emelkedett a felújítási hitelek értéke a tavalyi mélypontokhoz képest.
(Borítókép: Németh Emília / Index)