Lemondott Novák Katalin

Novák Katalin bejelentette lemondását, miután hatalmas közfelháborodást váltott ki azzal a döntésével, hogy kegyelmet adott egy pedofilügyben érintett elítéltnek. A leköszönő köztársasági elnök elismerte, hogy hibázott, és bocsánatot kért.

A köztársasági elnök szombat délután, egy videóüzenetben kifejtette: azért vállalta a köztársasági elnöki feladatot, mert szenvedélyesen szereti Magyarországot, „és mert hiszek önökben, hiszem hogy egy békés, szeretettel teli, egymásra odafigyelő nemzet a miénk. Hiszek a csendes többségben, a minden nap keményen dolgozó emberekben, a becsületben, az egyenes tartásban és a szeretet erejében. Ezeket az értékeket nagyszüleinktől, szüleinktől kaptuk, és gyerekeinknek, unokáinknak szeretnénk tovább adni”.

Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, amely sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki. Érthető, hogy magyarázatot várnak. A kegyelmezési jogkör mind közül talán a legérzékenyebb, mert egy ember életéről kell dönteni a kegyelmi kérvény és a rendelkezésre álló információk alapján. Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen, márpedig itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor is, így van ez ma is

– fogalmazott Novák Katalin, hozzátéve: a köztársasági elnök Alaptörvényből is fakadó feladata megjeleníteni a nemzet egységét, a gyermek a legfontosabb kincs, hiszi, hogy ebben egységes a nemzet minden véleménykülönbség ellenére, a gyermekek védelme közös kötelesség, „három gyermeket szültem, személyesen is átéltem mekkora szüksége van egy védtelen, kiszolgáltatott életnek a biztonságra, a védelemre. Magyar emberként azt várnám a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon, ha mégis, akkor nézzen szembe azokkal, akiknek elszámolással tartozik és vállaljon felelősséget, akár azzal, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről”.

Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette. A gyerekek és a családok védelme mellett voltam, vagyok és leszek. Államfőként ma utoljára szólok önökhöz, lemondok a köztársasági elnöki tisztségről

– jelentette be Novák Katalin, aki elmondta azt is, hogy a döntés nem személyes okból volt nehéz, azért volt nehéz, mert esküt tett. Arra a kérdésre kellett most választ találnia, hogy esküjéhez híven képes lenne-e a köztársasági elnöki tisztséget továbbra is a magyar nemzet javára gyakorolni, rendelkezne-e azzal a mozgástérrel, amely ahhoz kell, hogy szuverén államfőként jól teljesítse feladatát, „nem a válaszom mindkét kérdésre”.

Novák Katalin bocsánatot kért azoktól is, akik most úgy érzik, hogy cserben hagyja őket, akik most úgy érzik, hogy a gyűlölet legyőzte a szeretetet. Azt a kérdést kellett feltennie, hogy mit üzen döntésével a magyar fiataloknak, a gyerekeknek, arra biztatja őket, hogy szolgáljanak minden erejükkel, tehetségükkel, ne adják fel a nehéz pillanatokban sem, tartsanak ki, amíg lehet, a hibáikért vállalják a felelősséget, és ha úgy érzik, hogy fel kellene áldozniuk szuverenitásukat, akkor legyenek képesek méltósággal átadni a helyet valaki másnak, „a szuverenitás drága kincs, az embernek, a nemzetnek egyaránt, vigyázzunk rá”. 

„Köszönöm, köszönöm önöknek, hogy célt és értelmet adtak a köztársasági elnöki feladatnak. Köszönöm a találkozásokat, amelyek a legnagyobb ajándékai voltak ennek a két évnek. Köszönöm, hogy leülhettem a sámlira, hogy sikerült oda is figyelmet irányítani ahova a hétköznapokban kevesebb jut. Azoknak, akikkel együtt dolgozhattam köszönöm a magas színvonalú munkát, az elhivatottságot, az emberséget. Köszönöm a családomnak a mindenkor biztos hátteret. Köszönöm Istvánnak, hogy 25 éve együtt lehetünk a szép és a nehéz pillanatokban. Köszönöm, hogy segített megmutatni, hogy egy férfi ugyanúgy tudja támogatni társát, ahogy egy nő. Köszönöm Ádámnak, Tamásnak és Katának hogy az édesanyjuk lehetek, és hogy célt adnak életem közélet után következő szakaszának is” – mondott köszönetet Novák Katalin.

A távozó köztársasági elnök kitért arra is, hogy „a politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való. Ezzel nem értek egyet. Ne hagyjuk magunkat. Kellenek a nők a közéletbe is, mert hitem szerint akkor idővel méltányosabb, békésebb és bizonyára tartalmasabb lesz ez a világ”.

Hálás vagyok azért, hogy a magyar nemzetet szolgálhattam. Isten, áldd meg a magyart, mert tiéd az ország, tiéd a hatalom, és tiéd a dicsőség

– zárta beszédét Novák Katalin, aki az utolsó szavakat csukott szemmel mondta el.

Varga Judit is lemondott

Novák Katalin után Varga Judit, volt igazságügyi miniszter, országgyűlési képviselő is bejelentette, hogy lemond, és távozik a közéletből.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy látja, Novák Katalin és Varga Judit felelősségteljes döntést hozott. Az ellenzéki reakciókról itt olvashat.

A kegyelmi ügy

A napokban nagy vihart kavart a köztársasági elnöknek az a döntése, hogy végrehajtási kegyelmet adott annak a jogerősen elítélt egykori igazgatóhelyettesnek, aki segített főnökének eltussolni pedofilbotrányát.

Mint ismeretes, K. Endre helyettese volt annak az igazgatónak, aki a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút abuzált regnálása idején. A beosztott próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is.

Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek, akinek akkor még kilenc hónap volt hátra a büntetéséből.

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, pénteken demonstráció volt a Sándor-palotánál, Orbán Viktor miniszterelnök pedig alkotmánymódosítást nyújtott be.

Sorra mondtak le a tanácsadói

Gundel Takács Gábor műsorvezető, Lackfi János költő, valamint Szörényi Levente zenész is bejelentette, hogy a kegyelmi döntés, valamint az azt övező felháborodás után távozik a köztársasági elnök tanácsadó testületéből. Tomán Szabina üzletasszony nem jelentette be kilépését, de azt üzente, hogy nem lesz cinkos.

Máté Bence természetfotós ugyanakkor közölte, hogy marad Novák Katalin tanácsadó testületének tagja, és továbbra is szívesen megosztja véleményét a köztársasági elnökkel olyan témákban, melyekben elegendő gyakorlati tudással rendelkezik.

Két évet sem töltött a pozícióban

Novák Katalint 2022-ben választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek, Áder Jánost követte az államfői székben. Az ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et öt érvénytelen voks mellett.

Kövér László házelnök gratulál Novák Katalin megválasztott köztársasági elnöknek az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. március 10-én

Novák Katalin a rendszerváltás utáni Magyarország első női államfője volt, aki az eddigi legfiatalabb köztársasági elnök is egyben, ugyanis mindössze 44 évesen lett a legmagasabb magyar közjogi méltóság.

Karrierje villámgyorsan ívelt felfelé: közgazdász-végzettségű Novák Katalin kezdetben főként külügyi vonalon építette a karrierjét, bejárta a külügyi tárca különböző főosztályait, majd 2010-től miniszteri tanácsadó lett a tárcavezető kabinetjében. Alighogy 2020 őszén kinevezték családokért felelős tárca nélküli miniszterré, másfél évvel később már ő lett Magyarország új, frissen megválasztott köztársasági elnöke.

Az államfő – akinek megbízatása öt évre szól – többek közt törvényt kezdeményezhet, kitűzi a választások napját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére, valamint feloszlathatja a parlamentet. Az államfő a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuknak vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek.

Hazatérés Katarból

Szombaton reggel fél nyolckor felszállt Dohából, és elindult Magyarország felé a Magyar Honvédség HUAF122 jelű gépe, mellyel korábban Novák Katalin köztársasági elnök Katarba utazhatott. A gép nem sokkal 13 óra előtt érkezett meg Budapestre.

Az eredeti tervek szerint Novák Katalinnak még vasárnap is hivatalos programja lett volna Katarban.

A további menetrend

Az Alaptörvény szerint államfőnek bármely, harmincötödik életévét betöltötte magyar állampolgár megválasztható. Az elnököt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani; ezért sem jelölhették ismét Áder Jánost 2022-ben.

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez azonban szükség van az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is. A parlament tizenöt napon belül kérheti az államfőt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha az elnök elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

A köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban szűnik meg.

Az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja el. Az ő helyét pedig a visszatéréséig valamelyik helyettese tölti be.

Az új államfőt a korábbi elnök megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani. Az új államfő megválasztását jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, akkor második szavazást kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha netán a második szavazás is eredménytelenül zárul, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

(Borítókép: Novák Katalin a Parlamentben 2022. május 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)