Fiatalkorában a dánok Harry hercege volt az új uralkodó, X. Frigyes

A jelenleg 55 éves X. Frigyesről ezeket lehet tudni:

• 1968. május 26-án született egy koppenhágai kórházban. Akkor vált belőle koronaherceg, amikor meghalt nagyapja, IX. Frigyes 1972-ben. Egy hónappal később keresztelték meg, a dán hagyományoknak megfelelően a koronaherceget mindig Frigyesnek (Frederiknek) vagy Keresztélynek (Christian) nevezik el. (A Keresztély a Krisztián régimódi megnevezése, ez is tradíció, hogy magyarul így hívják a dán királyokat.)  
• Frigyes életútja kicsit hasonlít Harry hercegéhez, hiszen fiatalkorában nem találta a helyét, utálta a sajtófigyelmet, és partizásáról volt híres, valamint arról, hogy szeretett autóversenyezni. Ebben az időszakában a dánok elkényeztetettnek tartották a herceget, aki később Harry-hez hasonlóan a hadseregben talált magára és komolyodott meg. Amint arról a news.com.au 2008 augusztusában beszámolt, Frigyes koronaherceget egyszer hajnali 3-kor dobták ki egy pekingi szórakozóhelyről, miután egy Playboy-témájú bulin vadul táncolt, majd elvette az egyik pincérnő nyuszifülét. A hely kidobói nem értékelték a mutatványt: kitessékelték a fiatalembert. Alig egy hónappal később pedig felesége, Mária vitte haza Frigyest a dániai Skagen városának egyik éjszakai klubjából, miután elege lett férje részegeskedéséből. 
• Politikatudományt tanult az Aarhus Egyetemen és a Harvardon. Ő az első dán királyi személy, aki befejezte egyetemi tanulmányait. Később diplomáciai szolgálatba lépett, dolgozott az ENSZ-nél és Párizsban. Beszél angolul, franciául és németül.
• A hadsereg három ágában is szolgált, köztük a haditengerészet úgynevezett  békaember-hadtesténél. Itt a „Pingo” (Pingvin) becenevet kapta. Egyike volt annak a négy újoncnak a 300 közül, akik 1995-ben az összes teszten átmentek.
• Nagy sportember, és vonzódik az extrém kihívásokhoz: 2000-ben részt vett egy négy hónapos, 3500 km-es síexpedíción Grönlandon át. Többször kórházba került szánkó- és robogóbalesetei után. Futott maratont Koppenhágában, New Yorkban és Párizsban. 2013-ban teljesítette a koppenhágai Ironman versenyt. Lelkes vitorlázó és sárkányhajós. 50. születésnapja alkalmából futóversenyek rendezését kezdeményezete Dánia öt városában, Royal Run néven. Több mint 700 ezren vettek ezeken részt, köztük Frigyes és családtagjai. Az esemény hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezték, 2020-at kivéve. 
• Különféle sportszervezetek mecénása és tiszteletbeli tagja, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egykori tagja. Koronahercegként egyik célja az aktív életmód népszerűsítése volt. 
• Nagy hangsúlyt fektet a kílamvédelemre, amiről könyvet is írt. Tudományos kutatási projekteket támogat, mecénásként, expedíciós munkatársként, rendszeresen részt vesz rendezvényeken alapítványán, a Kronprins Frederiks Fondon keresztül. 
• Koronahercegként jótékonysági alapítványt hozott létre, amelynek célja, hogy anyagi támogatást nyújtson a társadalompolitikát és tudományos tárgyakat tanuló diákoknak  egyéves Harvardi tanulmányaihoz. Ezenkívül pénzügyi támogatást nyújt tudományos expedíciókhoz, különösen Grönlandon és a Feröer-szigeteken, valamint sportcélokhoz,  beleértve azokat is, amelyek szociális vonatkozásúak.
• Feleségével, Máriával 2000-ben találkoztak Sydney-ben egy pubban, 2004-ben házasodtak össze. Mária Tasmániában látta meg a napvilágot, így ő az első ausztrál születésű európai királyné. Őt Katalin wales-i hercegnéhez szokták hasonlítani, mert mind gesztusaiban, mind nyugodt és méltóságteli viselkedésében, mind öltözködésében emlékeztet Vilmos herceg feleségére. Szülei skótok, születési nevén Máriát Mary Donaldsonnak hívják. Négy gyermekük született: a most 18 éves Keresztély koronaherceg, a 17 éves Izabella, valamint a 13 éves Vince és Jozefina ikrek. 
• Miután a trónra került, Mette Frederiksen miniszterelnök kiáltotta ki Frigyest királlyá a Christiansborg palota erkélyéről, ahogy az szokás az alkotmányos monarchia 1849-es bevezetése óta. Mottója: “Forbundne, forpligtet, for Kongeriget Danmark” (angolul: “Egyesülten, elkötelezetten a Dán Királyságért”). Ez az első mottó VII. Frigyes uralkodása óta, amely nem említi Istent.

Sebastian Olden-Jørgensen történész szerint Frigyes és Mária „modern”, a popzene, a kortárs művészet és a sport szerelmesei. A szakértő szerint nem fognak forradalmat csinálni, hanem az időkhöz alkalmazkodó óvatos átmenetet képeznek majd II. Margit és a jövő generációja, vagyis saját elsőszülött fiuk, Keresztély között.

A 83 éves királynő újévi televíziós beszédében jelentette be lemondását és azt is, hogy idősebb fia, az 55 éves Frigyes követi őt a trónon. A dán monarchia fennállásának csaknem 900 éve alatt II. Margit az első uralkodó, aki önként mondott le a trónról. A királynő nem indokolta lemondását, de nemrégiben egy nyilatkozatában elmondta, hogy miután tavaly februárban átesett egy komoly hátműtéten, elgondolkodott a jövőjéről.

Az utódlás hivatalossá vált, amikor II. Margit aláírta a lemondó nyilatkozatát az államtanácsnak a parlamentben tartott ülésén. Az ülésen a kormány képviselői vettek részt, valamint a királynő, az új uralkodó, Frigyes és 51 éves felesége, Mária, valamint legidősebb fiuk, a 18 éves Keresztély, aki mostantól az új trónörökös.

Az aláírás után Mette Frederiksen miniszterelnök a parlament erkélyéről kiáltotta ki, hogy Dániának új uralkodója van.

Az eseményre tízezrek utaztak fel a fővárosba a közel hatmillió lakosú ország minden részéből, ami a monarchia intézményének népszerűségét mutatja. Egy felmérés, amely Margit lemondásának bejelentése után készült, azt az eredményt hozta, hogy a dánok 82 százaléka szerint Frigyes jó uralkodója lesz az országnak.