Csányi Sándor nagy bejelentést tett az OTP történelmi felvásárlási ügyletéről
Csányi Sándor nagy bejelentést tett az OTP történelmi felvásárlási ügyletéről
Csányi Sándor az OTP elnök-vezérigazgatója hétfő este az InfoRádióban beszélt arról a nagy, történelmi felvásárlási ügyletről, amelyet az előző héten szellőztettek meg.
A bankvezér az OTP Bank éves közgyűlésén jelentette be, hogy a társaság kiemelkedően teljesít, és folytatja a terjeszkedést. Mint mondta, a bank csütörtökön vételi ajánlatot tett az egyik uniós országban, ami a bank történetének legnagyobb felvásárlása lehet. A bejelentés a magyar tőzsdét is rendesen megmozgatta.
Csányi Sándor hétfő este az InfoRádió adásában többek közt az akvizícióról is beszélt. Mint elhangzott, a bank „remek gazdasági eredményeiről” írt a sajtó, és megkérdezték a bankvezért, hogy mit gondol erről.
A tervekhez képest sokkal jobb eredménnyel zárt a bankcsoport
– mondta erre Csányi Sándor, hozzátéve: jó eredményre számítottak korábban is, de nem ennyire.
Mint mondta, valóban rekordévet tudtak zárni. A kérdésre, hogy azokban az országokban, ahol az OTP még jelen van, jobb volt-e a gazdasági helyzet, mint idehaza, a bankvezér azt mondta, hogy igen. Kiemelte például Bulgáriát, ahol nagyon jó évet zártak, valamint Szlovéniát, ahol nagyon jó akvizíciókat hajtottak végre korábban.
„Van tartalék, mindenütt növekedésre számítunk” – tette hozzá, utalva ezzel arra, hogy a jövőre vonatkozóan is jók a kilátások. Egyetlen országként Üzbegisztánt említette, ahol az OTP veszteséges volt, majd hozzátette:
bízik abban, hogy az előző évi rekordot már idén túl tudják szárnyalni.
A kérdésre, hogy a régiós versenyben mennyire hatékony a bank, Csányi Sándor azt mondta: egy szakmagazin nemrég publikált írása szerint Közép- és Kelet-Európa legnagyobb bankja lettek, és meghaladták a százmilliárd eurós határt is, amivel európai szinten nagybankká váltak. Tehát nagyságrendileg is előreléptek, és a hatékonyságuk is minden téren javult. „Ezekben a versenytársainkat verjük” – mondta. Utalt arra is, hogy tavaly egy több mint 70 intézetet érintő banki stresszteszten az OTP-t találták Európa 4. legstabilabb bankjának.
Az OTP elnök-vezérigazgatóját arról is kérdezték, hogy mire számít a magyar bankpiacon. Erre válaszolva elmondta, szerinte a hazai piacon még jó ideig nem lesz konszolidáció. Mint mondta, szerinte ez akkor történhet meg, ha „a magyar bankok tulajdonosait külföldön megvásárolják, vagy merge-ökre [vállalategyesítésekre – a szerk.] kerül sor”.
A fintech cégekkel kapcsolatban Csányi Sándor közölte: igazságtalannak tartják, hogy ezek hasonló szolgáltatásokat kínálnak, mint ők, ennek ellenére kevesebb felügyeleti szabályozásnak kell megfelelniük (ezzel kapcsolatban példaként említette a Revolutot). De büszke arra, hogy ezzel együtt nagyjából hasonló értékeléseket kapnak a felhasználóktól a szolgáltatásaikra, miközben az ügyfelek pénze náluk (a szigorúbb felügyeleti szabályozások miatt) jóval nagyobb biztonságban van.
Újabb részletek a felvásárlási kísérletről
Csányi Sándort ezután kérdezték meg arról, hogy melyik országot nézték ki az OTP új, történelmi bankvásárlásához (ezzel kapcsolatban már találgatott a sajtó a napokban). A kérdésre, hogy milyen országot kell elképzelni, azt mondta:
Egy olyan országot, és akkor ennyit elárulok […] hogy ezzel az akvizícióval egyidejűleg három országba lépünk be.
Tehát egy olyan bankról van szó, amelynek három különböző országban vannak érdekeltségei az anyabankkal együtt – erősítette meg. Mint mondta, olyan országokba mennek ezzel, ahol nagyon fejlett a digitalizáció, a bankrendszer.
A kérdésre, hogy a felváráslással ezekben az országokban elérik-e a megfelelő üzemméretet, Csányi Sándor azt mondta: két országban igen, de „egyben még nőni kell”. Látható, hogy az OTP nem áll meg, és ha valahova beteszik a lábukat, akkor ott minden vonzó célpontot megpróbálnak felvásárolni – fűzte hozzá.
A felvetésre, hogy a Nyugatot és Keletet akarják-e összekötni, azt mondta: beleillenek ebbe a gondolatba, de nem tudatosan, mert nem ez motiválja őket, hanem akkor vásárolnak, ha jó lehetőséget kapnak rá. Hozzátette: szerinte teljesen világos, hogy „Nyugat-Európa túlbankosított”, ott drágák a felvásárlások, ezért inkább a „délkeleti-északi irány” jellemző az akvizícióiknál.
Kérdés, hogy mikorra lesz engedély, ha sikerül a felvásárlás
Hogy jelen esetben melyik irány a fentiek közül az, ahol vásárolni akarnak, azt Csányi Sándor már nem árulta el. Azt viszont hangsúlyozta az ügylettel kapcsolatban, hogy
ez csak egy szándék. Komoly árat tartalmaz, úgyhogy remélhetőleg komolyan veszik, de még azt sem látjuk tisztán, hogy vannak-e más ellenajánlatok. Biztos vagyok benne, hogy ősz előtt nem nagyon derül ki.
Elmondta azt is, hogy a felvásárlás után beletelhet egy időbe, mire megszerzik a szükséges működési engedélyeket, tehát az biztos, hogy idén ősszel még nem fog bővülni az OTP.
Mire lezárjuk a tranzakciót, az a jövő év eleje. Az [idei] ősz elejére kiderül, hogy befutók lehetünk-e, akkor még kellenek engedélyek. Egy engedély megkapása Szlovéniában 18 hónapot vett igénybe, hiába volt már aláírva a szerződés
– mondta Csányi Sándor.
Mi a helyzet az OTP oroszországi és ukrajnai érdekeltségeivel?
Az oroszországi érdekeltségeikről beszélve azt is elmondta, hogy „az OTP tavaly is haza tudta hozni egyrészt a 80 milliárd forintnyi finanszírozást, amit a csoport biztosított Oroszország számára, és hazahoztunk 50 milliárd osztalékot is, és már erre az évre is van engedélyünk osztalék hazahozatalára”.
Mint mondta, ezzel folyamatosan csökken az oroszországi kitettségük, de a jelenlegi szabályozás szerint nem adhatnák el kedvező feltételek mellett az ottani érdekeltségeket, ugyanis „rögtön buknának 50 százalékot”, és a maradék 50-nek az egyharmadát még be kéne fizetni adóként.
Ennyiért nem akarjuk kidobni az eddigi erőfeszítést, befektetést az ablakon. Mindig elmondom, ha legalább 50 százalékát a tőkénknek vissza tudjuk kapni, akkor eladjuk a bankot, ha valaki ilyen ajánlatot tud tenni, és mellé kell az elnöki engedély természetesen, hogy értékesíteni lehessen a bankot, akkor örömmel eladjuk, de anélkül nem szeretnénk veszteséget elszámolni
– mondta Csányi Sándor.
Megjegyezte azt is, hogy az ukrajnai érdekeltségeik a háború ellenére is profitot termelnek, de onnan nem tudják kihozni ezt a profit, jelenleg állami privatizációra várnak. Viszont ha van rá mód, szeretnék növelni az ukrajnai piaci jelenlétüket (erről már korábban is napvilágot láttak bizonyos pletykák).
A teljes interjú itt meghallgatható: