A bronzkori lovas nomádok terjesztették el a sclerosis multiplex genetikai faktorait Észak-Európában

A bronzkori lovas nomádok terjesztették el a sclerosis multiplex genetikai faktorait Észak-Európában

A tudomány jelenlegi állása szerint a genetikai hajlam és egyes fertőzések együttállása alakítja ki a sclerosis multiplex (MS) néven ismert súlyos tünetegyüttest. A legújabb kutatások alapján a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegség kialakulásához bizonyos fertőzések és a genetikai hajlam együttállása szükséges – a legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a herpeszvírusok családjába tartozó Epstein–Barr-vírus például 32-szeresére növeli az MS kockázatát.

A nemzetközi egészségügyi statisztikák szerint a betegség az észak-európai populációkban a leggyakoribb, a betegségre hajlamosító eddig azonosított 230-féle genetikai kombináció az itt élők körében a legelterjedtebb. A rejtélyes jelenségre most egy angol-dán kutatócsoport talált meggyőző archeogenetikai magyarázatot – írja a brit Guardian.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a betegség az Észak-Európában nagyjából 5 ezer éve megjelent lovas marhapásztorok genetikai öröksége, az MS kockázatát növelő génváltozatok ugyanis ekkor jelentek meg a meghódított régiók lakói között. A mai és a bronzkori népességet reprezentáló DNS-adatbázisok összehasonlító elemzésének eredménye azt mutatja, hogy a szóban forgó genetikai kombinációk azután rögzültek, hogy a gödörsíros kurgánok népének jamnaja néven ismert kultúrája lett az uralkodó a helyi népességben. Mindezt alátámasztja, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a korai bronzkorban olyan népességmozgások indultak a Fekete-tengertől keletre elterülő Ponto-Kaszpi sztyepp felől, amelyek hatalmas távolságokon átívelő génáramlást eredményeztek, és összekötötték a skandináviai pásztorpopulációkat a Szibériába terjeszkedő csoportokkal.

Hogy miért maradtak fenne a ma súlyos autoimmun betegség kialakulásának kockázatát bizonyítottan növelő génváltozatok, azt a kutatócsoport is csupán találgatja. A legvalószínűbb feltételezés az, hogy azok a genetikai kombinációk, amik a nomád állattartókat védték az állati kórokozók fertőzéseivel szemben, azok a megváltozott környezeti és életmódbeli viszonyok között az MS kialakulásának kedvező immunválaszokat generálnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: