Az új lengyel kormány szerint a jogállamiság visszaállítása, a PiS szerint politikai leszámolás folyik

Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyik legnagyobb kampányígérete az volt, hogy visszaállítják a lengyel jogállamiságot, hogy ezzel megnyissák az uniós források előtt az utat – pártja, a Polgári Platform (PO) szerint ennek a nem túl egyszerű munkának már neki is láttak. Ugyanakkor a decemberben a hatalomtól nyolc év után elbúcsúzó Jog és Igazságosság (PiS) szerinte nem ez történik, hanem politikai leszámolás.

„Kijelentem, hogy az elítélésemet politikai bosszúként kezelem. Mint politikai fogoly, éhségsztrájkot kezdtem a bebörtönzésem első napjától” – jelentette ki nyilatkozatában a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, az előző ciklusban belügyminiszteri posztot ellátó Mariusz Kaminszki.

Ezt egykori helyettese – az azóta Andrzej Duda államelnök tanácsadójaként dolgozó –, Blazej Pobozy olvasott fel a miniszterelnöki hivatal előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Később a vele együtt letartóztatott Maciej Wasik is bejelentette, hogy csatlakozik egykori felettesének éhségsztrájkjához.

Mint arról beszámoltunk, kedd este a rendőrség letartóztatta Kaminszkit és egykori helyettesét, Maciej Wasikot az elnöki hivatalban, amiért 2023. december 20-án kétéves börtönbüntetésre ítélték, illetve öt évig eltiltották őket közügyekben való részvételtől.

Kaminszki és Wasik ügye azonban ennél korábbra nyúlik: a két PiS-es politikus – akik akkor az antikorrupciós hivatal élén voltak – 2007-ben hamis dokumentumokkal akartak vádat emelni az akkor PiS-szel közösen kormányzó kisebb koalíciós partnerükkel szemben, hogy aztán a párt megszűnése után a Jaroslaw Kaczynski vezette párt felszívja a képviselőiket és egyedül is többségük legyen a Szejmben.

A terv azonban visszaütött, mivel az eset olyan botrányt okozott, ami a kormány szétesése mellett végül Donald Tusk és a Polgári Platform (PO) hatalomrakerülésével járt.

Donald Tusk 2023. december 12-án

Ugyan Andrzej Duda elnök 2015-ben elnöki kegyelemben részesítette a két politikust, azonban a bíróság akkor még csak első fokon – tehát nem jogerősen – ítélte börtönbüntetésre a Kaminszkit és Wasikot, ami miatt a Legfelsőbb Bíróság szerint az elnöki kegyelem érvénytelen. A vádeljárást emiatt újranyitották és végül tavaly decemberben döntött is a bíróság.

Polgári Platform: Egy politikus a börtönben nem politikai fogoly

A két PiS-es politikus letartóztatását az egykori kormánypárt politikai leszámolásnak nevezte, Kaminszkit és Wasikot pedig politikai fogolynak tartják.

Erről beszélt az egykori miniszterelnök Mateusz Morawiecki mellett többek között Jaroslaw Kaczynski pártelnök is – utóbbi ráadásul úgy fogalmazott, a kommunizmus 1989-es bukása óta a két PiS-es politikus az első politikai foglyok.

Ugyanakkor ezzel az októberi választás után hosszú PiS-es időhúzás után hatalomra kerülő kormánykoalíció nem ért egyet: Michal Szczerba, a PO képviselője a letartóztatást úgy kommentálta, hogy Lengyelországban a jogállamiság ismét működik, míg később azt írta:

Egy börtönben lévő politikus nem politikai fogoly. A PiS hazudik!

Szerda reggel tartott sajtótájékoztatóján ugyanerről beszélt az igazságügyminiszter helyettese is, Marija Ejchart. Kijelentette, hogy egy börtönben lévő politikus nem politikai fogoly, majd arról beszélt, Kaminszkinek joga van az éhségsztrájkhoz. Mint fogalmazott,

mindenkinek joga van nem enni vagy inni. Ez egy egyéni döntés, ebben a tekintetben joga van a döntéshez.

Az éhségsztrájk kapcsán hozzátette, hogy Kaminszkit orvosi vizsgálatnak vetik alá, hogy kiderüljön, hogyan reagál a szervezete, amennyiben valóban megtagadja az evést és ivást.

„Csak a bíróság dönthet kényszerétkeztetésről, ha az [éhségsztrájk] az egészségét és az életét veszélyezteti” – húzta alá Ejchart, majd hozzátette, olvasatuk szerint a bírósági döntés miatt Kaminszki és Wasik már nem számít képviselőnek, amivel egyébként a PiS nem ért egyet.

Alkotmányos válság, alkotmányos válság mindenhol

Ugyanakkor az ügy ennél egy kicsit bonyolultabb. Ugyan a két PiS-es politikust decemberben jogerősen börtönbüntetésre ítélték,

ugyanakkor azzal már nem mindenki ért egyet, hogy jogosan vagy sem – ugyanis egyesek szerint az elnöki kegyelem érvényben van, mások szerint nem.

A lengyel Legfelsőbb Bíróság még 2017-ben úgy döntött, hogy Duda két évvel korábbi elnöki kegyelme érvénytelen, mivel az elsőfokú ítélet után részesítette őket kegyelemben – tehát nem jogerős döntést követően –, ezért a Legfelsőbb Bíróság visszadobta az ügyet az alsóbb szintű bíróságnak, azonban az Alkotmánybíróság szerint az elnöki kegyelem érvényes.

Utóbbi miatt a két elítélt nem is fogadta el a varsói bíróság döntését decemberben: Kaminszki úgy fogalmazott, a varsói kerületi bíróság döntése törvénytelen, míg egykori helyettese azzal érvelt, 2015-ben Duda rendes kegyelemben részesítette őket, emiatt nem is érzik magukat sem bűnösnek, sem pedig elítéltnek.

Ezen kívül jelenleg arról is vitatkoznak, hogy a két letartóztatott politikus még parlamenti képviselőnek számít-e vagy sem.

A Szejm házelnöke, Szymona Holownia szerint nem, mivel a bíróság elítélte őket, a lengyel alkotmány szerint pedig elítéltek nem vehetnek részt a törvényhozó intézmény munkájában, ugyanakkor a lengyel Legfelsőbb Bíróság szerint a házelnök jogtalanul döntött úgy, hogy a két képviselőt megfosztja mandátumától.

Ezenkívül a kormánypártok azzal is megvádolták a PiS által támogatott Andrzej Duda köztársasági elnököt, hogy ő maga is bűncselekményt követhetett el.

Donald Tuskék szerint ugyanis Andrzej Duda amiatt hívta meg hivatalosan a két politikust az elnöki hivatalba  látogatásra, hogy ezzel védje őket – elítéltek bújtatása pedig bűncselekménynek számít.

A rendőrség végül azután hatolt be az elnöki hivatalba és tartóztatta le Kaminszkit és Wasikot, miután a varsói bíróság erre szólította fel őket, illetve amikor a köztársasági elnök már elhagyta az épületet, hogy Szvjetlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezetővel találkozzon.

A házelnök Holownia szerint még jó dolog is, hogy Andrzej Duda az események középpontjába került, szerinte ezzel ugyanis megmutatta, hogy

a PiS – Duda elnökkel karöltve – sajnos milyen káoszt okozott az igazságügyi »reformjával«.

Az Onet úgy értesült, hogy az elkövetekezendő napokban Andrzej Duda több országnak és nemzetközi szervezetnek is hivatalos levelet fog küldeni, amiben beszámoljon a jogállamisági aggályairól.

Az EU-tagállamok mellett az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, an ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak címzi majd levelét.  A lap ezenkívül úgy értesült,

Duda ugyan nem fogja kérvényezni a Szejm feloszlatását, ugyanakkor obstrukcióval fogja megnehezíteni a Tusk-kormány és a Szejm munkáját.

Semmilyen, a törvényhozás által elfogadott törvényt nem fog aláírni, így azok nem is fognak kihirdetésre kerülni, azaz jogerőre emelkedni. Ezenkívül a törvényekkel összefüggésben elnöki vétóval is élhet, amivel szintén ellehetetlenítené a törvénykezést – az elnöki vétót ugyanis a Szejm 3/5-ös többségével lehet felülírni, azonban a jelenleg kormányzó PO–Polska 2050–PSL–Lewica-kormánynak csak egyszerű többsége van, az ellenzéki PiS és Konföderáció nem fogja ebben kisegíteni Tuskékat.

Andrzej Duda az eseményeket egyébként úgy kommentálta, hogy szerinte a letartóztatás illegális volt, mivel a 2015-ös, az elsőfokú ítélet utáni elnöki vétóját továbbra is érvényesnek tartja.

Ezenkívül kijelentette, addig nem fog megnyugodni, amíg az egykori belügyminisztert és kollégáját szabadon nem engedik – mint fogalmazott, „mélyen megrázta” a két politikus „brutális” letartóztatása.

Ugyanakkor nem ez az egyedüli alkotmányjogi vita, ami az új kormány és az elnök között húzdik.

Mint korábban beszámoltunk róla, az elmúlt nyolc évben a PiS szócsöveként működő lengyel közmédia átalakítása Duda szerint alkotmányellenes, ezért visszadobta a Tusk-kormány költségvetéssel kapcsolatos törvényét, amiben többek között a közmédia idei finanszírozásáról döntöttek volna.

A közmédia átszervezésével a PiS értelemszerűen nem ért egyet – amiatt január 11-ére tüntetést is szervez a Szejm elé, ahova legalább 40 ezer embert várnak, hogy tüntessenek az országot vezető Tusk-kormány ellen.

A Donald Tusk vezette négypárti kormánykoalíció egyik választási ígérete egyébként a jogállamiság visszaállítása volt. Az Európai Bizottság még a PiS 2017-es igazságügyi reformja miatt indította el a hetes cikkely szerinti eljárást, míg különböző jogállamisági aggályok miatt továbbra sem engedélyezték több, Lengyelországnak járó uniós forrás kifizetését.

A bizottság többek között visszatartja a koronavírus-járvány utáni kilábalás miatt létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RFF) az országnak járó 23,9 milliárd euró vissza nem téritendő támogatás, illetve 34,2 milliárd euró kedvezményes hitel egy jelentős részét – ebből 5 milliárd zárolását tavaly decemberben oldotta fel az Ursula von der Leyen vezette intézmény.

(Borítókép: Donald Tusk megtartja programbeszédét a lengyel parlamentben 2023. december 12-én. Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto via Getty Images)