Bódis László: A kormány kiemelt figyelmet fordít a doktori képzésre

Bódis László: A kormány kiemelt figyelmet fordít a doktori képzésre

Bódis László szólalt fel a Tavaszi Szél Konferencián, amelyet a Doktoranduszok Országos Szövetsége szervezésében pénteken nyitottak meg. A helyettes államtitkár elmondta, hogy bár még vannak tennivalók, Magyarország számos előrelépést tett az elmúlt években a doktori képzés színvonalának emelése érdekében. Kijelentette, hogy szeretnék, ha reálterületen tovább emelkedne a hallgatók száma az ország doktori iskoláiban.

Pénteken vette kezdetét az Óbudai Egyetemen a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szervezésében a Tavaszi szél című háromnapos nemzetközi konferencia. Az esemény megnyitóján felszólalt Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára – közölte az MTI.

Bódis László köszöntőjében elmondta, hogy Magyarországon ma egymillió lakosra mintegy 6500 kutató-fejlesztő mérnök jut, ami több mint 50 százalékos előrelépés a 2010-es 3000 fős adathoz képest. Hozzátette, hogy Németországban és Finnországban a 9000-10000 főt is eléri a hasonló adat, tehát van még teendőnk.

A doktori képzésekről szólva Bódis László kitért arra, hogy hazánkban lakosságarányosan 3600 doktori képzésben részt vevő hallgató kezdte meg a félévet tavaly ősszel, akárcsak Ausztriában.

Azt szeretnénk látni, hogy a doktori képzés minél nagyobb arányban folyjon a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki, valamint egészség- és agrártudományi szakokon

– mondta a helyettes államtitkár.

Elmondása szerint jelenleg a doktori képzésbe belépők 30 százaléka választ ilyen szakot, ami 2018 óta 50 százalékos növekedésnek felel meg. A külföldi hallgatók aránya a hazai doktori képzésben jelenleg 25 százalék, ez az elmúlt öt-hat évben 80 százalékkal emelkedett. Felhívta a figyelmet, hogy versenytársaink itt 35-37 százalékon teljesítenek.

Elhangzott, a kormány tavaly meghirdetett innovációs programjában, a Neumann János Programban hét kiemelt intézkedést határoztak meg a doktori képzés vonatkozásában. Ezek közé tartozott, hogy megerősítették a kiválósági alapú ösztöndíjakat, nagyobb autonómiát biztosítottak a felsőoktatási intézményeknek, valamint létrehozták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot, évente 10 milliárd forintos támogatási kerettel.

Ambicionáljuk, hogy a doktori képzések az eddiginél jobban mozduljanak el az iparral, a gazdasággal való együttműködés irányába. Ennek érdekében adókedvezményt adnak a PhD-képzésben részt vevő foglalkoztatottak után, és lehetőséget teremtettek arra, hogy a tudományos teljesítmény mellett az innovációs teljesítményt is ismerjék el az előmenetel tekintetében. Emellett a hitelképesség és a nyugdíjbeszámítás tekintetében is előreléptünk

– közölte Bódis László.

A konferencián együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ). A dokumentumot a NIÜ részéről Bódis László vezérigazgató, a DOSZ oldaláról Molnár Dániel elnök látta el kézjegyével.