Belélegezzük, lenyeljük: súlyos betegségeket okoz ez az anyag
Belélegezzük, lenyeljük: súlyos betegségeket okoz ez az anyag
Minden évben egy környezeti probléma adja a Föld napja témáját, amely idén a „Bolygó a műanyagok ellen” címet kapta, rávilágítva a műanyagszennyezés emberre és a természetre kifejtett káros hatásaira.
Kevesebb PET-palackra van szükség, az egyén és a környezettudatos vállalkozások is többet tehetnének a Földért. Ha a változás elmarad, akkor 2050-re több lesz a műanyag szemét a bolygónkon, mint amennyi hal úszkál a vizeinkben – írja cikkében az Economx.
Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke előadásaiban többször felhívta a figyelmet a mikroműanyagok egészségkárosító hatásaira:
- Ma már az emberi méhlepényben is megtalálható a mikroműanyag, tehát az újszülöttek ezzel jönnek a világra,
- felelős továbbá a férfiak nemzőképességének lefeleződéséért,
- az agyba kerülve pedig például a Parkinson-kórért.
A műszálas ruhákból például rendkívül nagy mennyiségű mikroműanyag jut a vizeinkbe, a természetbe. Akár egy mosással ruhakilónként 2-4 millió mikrorészecskét küldünk a szennyvízcsatornába.
Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy a mikroműanyag szabad szemmel nem látható, és nem bomlik le, csupán 5 milliméternél kisebb darabokká esik szét fizikai és kémiai behatások révén. Nyugtalanító adat, hogy az ezredfordulóra már háromszor több lett a mesterséges anyag a világon, mint a természetes.
Sokan nem is gondolnák, de a népszerű műanyag teafilterek áztatása után több milliárdnyi mikroműanyag-részecske jut az italunkba, amit aztán le is nyelünk. De már a levegőben is kimutathatóak a mikroműanyagok, amelyeket persze belélegzünk.
Egyre több a hulladék Magyarországon
Csak Magyarországon évente több mint egymilliárd darab PET-palack kerül forgalomba – világított rá az Economx. A lap szerint visszaléptünk hat évet, mert Magyarországon átlagosan 416 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége, lényegében 2016 óta nem tudunk ebben sem fejlődni.
Az éves energetikailag hasznosított települési hulladékot tekintve több mint 80 kilogrammal vagyunk elmaradva az uniós átlagtól, közben kopogtat a „hozd vissza a palackot” időszak. Pár nyugtalanító számot is felsoroltak a műanyagok térnyeréséről:
- Évente 8 millió tonna műanyag landol az óceánokban.
- Több mikroműanyag van az óceánokban, mint ahány csillag a Tejúton.
- Ha a műanyaggyártás üteme nem csökken, akkor 2050-re a műanyag szemét súlya többet nyom majd a halak súlyánál is.
Kiemelték, hogy a Greenpeace álláspontja szerint az elsődleges cél a műanyaggyártás korlátozása. A tagállamok által közösen elfogadott dokumentumban korábban kimondták, hogy „fenntartható termelés” szükséges, ami vezető tudósok szerint a globális műanyaggyártás volumenének jelentős csökkentését jelenti.