Az Eurostat friss adatai szerint a románok már hivatalosan is jobban élnek a magyaroknál
Az Eurostat friss adatai szerint a románok már hivatalosan is jobban élnek a magyaroknál
Régóta tematizálja a magyarországi közéletet, hogy a románok vagy mi élünk-e jobban, azonban most az Eurostat pontot tett a vita végére. Az uniós statisztikai hivatal szerint Románia a gazdasági növekedésben, fogyasztás mértékében és bérek tekintetében is megelőzte Magyarországot, miközben a bolgárok is egyre gyorsabb tempóban mennek előre. Amennyiben nem történnek hatalmas változások, akkor néhány éven belül Bulgária is megelőzi Magyarországot.
A Portfolio elemzése szerint a románok jobban élnek, mint a magyarok. Nemcsak a román gazdaság nőtt gyorsabban az elmúlt időszakban, mint a magyar, hanem a románok többet is fogyasztottak, mint a magyarok. Nem véletlenül van ez így, ugyanis az Eurostat adatai szerint a bérek tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva a 2023-as volt az első év, amikor Románia megelőzte Magyarországot a béreket tekintve.
A közzétett adatok jól szemléltetik, hogy bár a régió összes országában emelkednek a fizetések, messze Lengyelországban vannak a legmagasabb fizetések, miközben Románia 2010 óta hatalmas bérnövekedést tudott produkálni. Ezzel nemcsak utolérte Magyarországot, hanem sikerült felülkerekednie is Magyarországon.
A lap kiemelte, hogy érdemes megnézni, milyen hatással vannak az utódok a bérekre, vagyis azt, hogy az egyes országok támogatási rendszere hogyan befolyásolja a nettó keresetet. Ha két kereső van a háztartásban, akik két gyermeket nevelnek, mostanra nagyjából ugyanaz a kép rajzolódik ki, mint az egyszemélyes háztartásban. Magyarországon a gyerekek után járó adókedvezmény egy ideig szignifikáns hatással bírhatott, ami érdemben emelte a nettó béreket, ez pedig látható távolságot tartott a román és a magyar családok jövedelme között. Mivel azonban az adókedvezmény hosszú évek óta nem emelkedett, miközben a fizetések növekedtek, így a gyermekek után járó pénz elinflálódott, vagyis egyre kisebb hatással van a nettó bérekre.
Kiemelték, hogy a gyerekek nélküli háztartásoknál dinamikusabb volt a román bérfelzárkózás, és az előzés is kissé nagyobb lendülettel valósult meg.
A korábbi adatok azt mutatták, hogy az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, tavaly pedig meg is előzte. A fogyasztást tekintve stabilabbnak látszik a román előny, és bár az adatok némiképp bizonytalanok, a béreknél látott előzés egyre egyértelműbb. A fenti adatok azt mutatják, hogy Bulgária is egyre nagyobb tempóban halad előre, így nem lenne meglepő, ha egy-két éven belül a bolgár fogyasztás is a magyar szintre emelkedne.
Magyarország már csak Bulgáriát előzi meg az egy főre jutó fogyasztásban
A bérek és a fogyasztás kapcsolatát vizsgálva a lap megállapította, hogy Magyarország mélyen a trendvonal alatt húzódik. Vagyis azon a bérszinten, ahol jelenleg vagyunk, magasabb lehetne a fogyasztás. A román bérszint pedig kissé a trend felett van. A jelenség számos tényezővel magyarázható, amelyek közül a legfontosabb talán az, hogy Magyarországon a döntéshozók arra koncentrálnak, hogy a beruházások minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a gazdaság egészéből, miközben más országok jóval alacsonyabb felhalmozási dinamikával futnak. Vagyis a jelenlegi jövedelmi szinten a többi régiós ország gazdaságpolitikája inkább a fogyasztást, mint a beruházásokat helyezi előtérbe.
Összességében tehát úgy látszik, hogy Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg. Magyarország továbbra is az alacsony bérszinttel versenyez, ami relatív lassabb gazdasági felzárkózáshoz vezet, mint a humán tőkébe való befektetése. A 13 eurós, egy órára jutó teljes bérköltség az egyik legalacsonyabb az unióban, ami továbbra is olyan vállalatok számára jelent vonzerőt, amelyek az olcsó munkaerőre helyezik a hangsúlyt, mintsem a magas képzettségre és a nagy hozzáadott érték teremtésére.
Ezek alapján úgy tűnik, Magyarország képtelen tartani a lépést a régióval, a relatív pozíciónk romlása trendszerű. A jegybank friss jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált.