Korrupció, plágium, tömegbaleset: van, amit a magyar politikus karrierje sem él túl

Bár Magyarországon nem olyan megszokott dolog, mint a nyugati államokban, itthon is jócskán akad példa magas rangú politikusok lemondására valamilyen kipattant ügy következményeként. Volt, aki szexbotrányba, mások tömegbalesetbe vagy korrupcióba, plágiumügybe buktak bele. Egy közös azonban akad mindegyik esetben, a visszatérés szinte kizárt. Cikkünkben a legemlékezetesebb lemondásokat gyűjtöttük össze.

Mindössze 641 nappal megválasztása és eskütétele után szombat késő délután lemondott államfői megbízatásáról Novák Katalin, Magyarország rendszerváltás utáni hatodik köztársasági elnöke. Novák bukása rendkívül gyorsan zajlott le, gyakorlatilag mindössze 8 nappal a kegyelmi botrány kirobbanása után távozott is posztjáról. Ilyen gyorsaságra eddig kevés példa akadt a magyar politikában, ahol amúgy sem annyira megszokott, hogy magas rangú politikusok csak úgy távozzanak pozíciójukból – ahogy arról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is beszélt vasárnap reggel. Ahhoz olyan elemi erejű botránynak kell kipattannia, amely széles társadalmi ellenérzetet vált ki. Az, hogy Novák Katalin kegyelmet adott egy pedofilügyben a gyerekeket molesztáló iskolaigazgatót védeni próbáló személynek, pontosan ilyen volt.

Novák pedig levonta a kövezkeztetéseket, és tegnapi beszédében elismerte hibáját.

A botrányban lemondott képviselői mandátumáról Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is, aki tavaly ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését.

Plágium-ügy: Schmitt Pál volt az első lemondott államfő

Ebben az évezredben már a második köztársasági elnök távozik a posztjáról: 2012. április 2-án, mindössze 605 hivatali nap után jelentette be az Országgyűlés előtt Schmitt Pál akkori államfő, hogy lemond elnöki posztjáról. Schmitt bukása szintén napok alatt történt meg, ám már előtte is tudott volt az ügy, hiszen az első cikkek a lehetséges plágiumgyanúról már az év januárjában napvilágot láttak. A végső döntéshez azonban a Semmelweis Egyetem vizsgálata kellett, az intézmény március végén megfosztotta doktori címétől Schmitt Pált. Ezt a hitelvesztést pedig nem élhette túl az egykori olimpiai bajnok politikai karrierje. Schmitt Pál azóta sem vállalt fontosabb politikai szerepet, és a közélettől is jórészt visszavonultan él.

Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, volt köztársasági elnök a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Aréna nyitóünnepségén 2014. április 21-én

Kormányválságból menekülve: Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is lemondott

Az ezredforduló óta nemcsak köztársasági elnökök buktak meg Magyarországon, de egy másik, talán még fontosabb pozícióban is idő előtt jött csere: 2004 nyarán Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnöke körül elfogyott a levegő, és kénytelen volt idő előtt távozni posztjáról.

Medgyessyről akkor már évek óta tudott volt ügynökmúltja, ám mégsem ezért mondott le, hanem a csúfos 2004-es európai parlamenti választások miatt. A pártban pedig olyan kormányfőt akartak, akivel választást tudnak nyerni, így követte Medgyessyt a miniszterelnöki székben Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédet mond a párt Tíz év – az unió és Magyarország című konferenciáján 2014. április 30-án

A következő miniszterelnöki váltásra sem kellett azonban sokáig várni, hiszen Gyurcsány Ferenc sem töltötte ki mandátumát, és 2009 márciusában bejelentette, hogy a kormányválság miatt távozik a kormányfői bársonyszékből. A miniszterelnök és a kormány ellen akkor már több éve szinte folyamatos tüntetések zajlottak, ám nem ez, hanem a koalíciós partnerrel történt viták vezettek el ahhoz, hogy elfogyjon Gyurcsány körül a levegő. Utóda, Bajnai Gordon kormányzása nem volt hosszú életű, hiszen alig egy évvel később a Fidesz elsöprő választási győzelmet aratott, és azóta is kormányon van. Gyurcsány Ferenc később megalapította a Demokratikus Koalíciót, amely mára az ellenzék egyik legnagyobb erejévé vált, ám

mostanra Gyurcsány már csak pártelnökként funkcionál, ha a DK hatalomra is jutna, várhatóan felesége, Dobrev Klára lenne a kormányfő.

Tömegbaleset miatti távozás

Gyurcsány Ferenc kormányához köthető még egy másik lemondás is, amely egy tragikus baleset következménye volt. 2008 őszén Monorierdőnél történt halálos vonatbaleset, négy ember halt meg az ütközésben. Az eset olyan nagy felháborodást váltott ki, hogy nemcsak a MÁV akkori vezetője, hanem Szabó Pál közlekedési miniszter is lemondott posztjáról, amelyet csak néhány hónapig töltött be.

2001-ben egy másik miniszter is lemondott posztjáról, ám ő politikai csatározások miatt. Torgyán József még az első Orbán-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcavezetőjeként döntött úgy, hogy nem folytatja munkáját.

Családi ügyek

Emlékezetes volt 2002-ből Pokorni Zoltán távozása is. A Fidesz akkori elnöke azután jelentette be lemondását, hogy kiderült: édesapja III/III-as ügynök volt. Az ügy kirobbanása után Pokorni azonnal lemondott tisztségéről. A politikától azonban csak egy időre került távol: hosszú évek óta ő vezeti polgármesterként a XII. kerületet. A parlamenti politikában viszont 2014 óta nem vesz részt.

Szintén családja folytán, ám kisfia egészségi állapota miatt mondott le képviselői mandátumáról az MSZP-s Tóbiás József is 2019-ben. Ő akkor huzamosabb ideje külföldön tartózkodott már, így nem tudta ellátni feladatát.

Szexbotrányokba is buktak már bele

Az egyik legkínosabb, mégis gyakori politikai botrány a szexuális irányultságú. Számos magyar politikus lett már áldozata szexbotránynak, az egyik leghangosabb Borkai Zsolté, Győr korábbi polgármesteréé (2006–2019) volt, akiről az önkormányzati választások előtt hoztak nyilvánosságra egy felvételt, amelyen egy adriai orgián látható. Borkait ennek ellenére megválasztották ismét polgármesternek, ám a kormánypártok kihátrálása miatt végül nem sokkal később lemondott posztjáról.

Borkai évekig visszahúzódva élt, ám idén ismét megméretteti magát, és elindul a győri polgármesteri székért.

Borkai Zsolt, Győr Fidesz–KDNP-s polgármestere 2017. október 17-én

Hasonló botránya volt Szájer Józsefnek is, a Fidesz EP-képviselőjének. Szájert Brüsszelben egy olyan házibuliból menekülve kapták el a rendőrök, ahol csak férfiak voltak jelen. Szájer még azelőtt bejelentette lemondását, hogy nyilvánosságra került volna, hogy ott volt ezen a partin. Később viszont elismerte, hogy ő volt az a politikus, akit igazoltattak a rendőrök, majd vállalva a következményeket kilépett a Fideszből, és távozott a közéletből is. Azóta is visszavonultan él, közszereplést nem vállalt. Bár Deutsch Tamás tavaly épp az Indexnek mondta azt, hogy akár vissza is térhetne Szájer a politikába, erre azóta sem került sor, és szakértők nem is látnak rá sok esélyt.

Keveseknek van visszaút, de akad rá példa

Lapunk már tavaly összegyűjtötte, kiknek volt visszaút egy szexbotrány után, és kiknek nem. Bár elsősorban az utóbbi a jellemző, előbbire is volt már példa: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a róla kikerült felvételek óta is betölti posztját (amelyről egyébként le sem mondott), de szintén országgyűlési képviselő jelenleg is Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció tagja, aki 2019 végén a róla kikerült pucér fotók miatt mondott le mandátumáról. Gréczy aztán 2022-ben ismét bekerült az Országgyűlésbe.

Jogerős ítélet

Előfordult már a magyar politikai életben olyan is, amikor nem a belső hang késztette lemondásra a politikusokat, hanem maga a bíróság. 2016-ban például Balogh József korábbi országgyűlési képviselő, Fülöpháza polgármestere, akiről még évekkel korábban terjedt el, hogy bántalmazta feleségét. Baloghot végül a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amely után lemondott polgármesteri posztjáról.

Szintén dulakodás miatt kellett lemondania 2009-ben Kecskemét alpolgármesterének, Sipos Zoltánnak is. A politikus a helyi kórház karácsonyi partiján tört ki a nézeteltérés, de Sipos tagadta, hogy bárkit megütött volna. Ennek ellenére távozott posztjáról.

Korrupció miatti lemondásra is volt már példa hazánkban: épp tavaly mondott le választókerületi elnöki posztjáról a fideszes Lévai István Zoltán, miután kiderült, ötmillió forintot ajánlott egy kutyapártos képviselőnek, ha elindul a választásokon. Lemondása után a pártból is kilépett.

Még emlékezetesebb volt talán 2009-ben Hagyó Miklós ügye, akit szintén korrupcióval vádoltak meg. Az ügy eredményeként az MSZP-s politikus lemondott főpolgármester-helyettesi posztjáról, majd fővárosi közgyűlési mandátumáról is, de nem sokkal később le is tartóztatták. Bírósági ügye évekig elhúzódott, végül felfüggesztett börtönbüntetést kapott jogerősen. Hagyó azóta sem tért vissza a politikába.

Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes érkezik az ellene és 14 társa ellen hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult újrakezdődő büntetőperének első tárgyalási napjára a Kecskeméti Törvényszéken 2014. július 1-jén

Zuschlag János bukása is emlékezetes volt, aki előbb egy otromba vicc miatt mondott le képviselői mandátumáról 2004-ben, ám politikai karrierje mégsem ezzel, hanem pénzügyi csalási ügyével ért véget, amelyért több évet börtönben is ült.

Sokáig húzódó ügyek

Bár 2014 februárjában pattant ki, még mostanáig is tart Simon Gábor MSZP-s országgyűlési képviselő ügye. A politikusról tíz éve derült ki, hogy több száz millió forintot tart külföldi számlákon, ám ezt vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-banvádemeléssel zárult. Emiatt lemondott politikai tisztségeiről.  Az ügyben még mindig nincs ítélet, tavaly már a negyedik bíróval kezdtek neki a tárgyalásoknak.

Szintén nincs még vége Simonka György ügyének sem. A fideszes politikus 2022 elején távozott az országos politikából és lemondott választókerületi elnöki posztjáról is, miután korrupciós ügybe keveredett. Az ügyészség 850 millió forintos vagyonelkobzást is kért az ügyben.

(Borítókép: Kovács Attila / MTI)