Amikor furcsa dolgokat művel az agy: a déjà vu ellentéte, a jamais vu
Biztos neked is többször volt már déjà vu érzésed, amikor megmagyarázhatatlanul ismerősnek tűnt egy szituáció, mintha korábban is átélted volna, holott nem történt meg. De tudtad, hogy létezik ennek az ellentéte is? A jamais vu ugyan ritkább, de jóval nyugtalanítóbb élmény, ezért sok fejtörést képes okozni – bár szerencsére nem szó szerint.
Az emberi agyban nagyjából 80 milliárd idegsejt, vagy orvosi szakszóval neuron található. Ezek összehangolt munkájának köszönhetően csodás dolgokra képes az elménk, de működése a mai napig sok rejtélyt tartogat. Ilyen például a déjà vú és ellentéte, a jamais vu jelenség is. Előbbi talán jobban beépült a köztudatba, hiszen gyakrabban fordul elő, a tudósok is többet foglalkoztak vele, sőt még a Mátrix egyik fontos jelenetében is megemlítették, mikor Neo kétszer látta elsétálni ugyanazt a macskát. A „hiba a Mátrixban” magyarázat pedig annyira nem is áll messze a valóságtól. A legtöbb tudományos elmélet szerint a déjà vu akkor következik be, amikor az agyunk két különböző információt tévesen dolgoz fel, az aktuális tapasztalások pedig hasonlítanak valamilyen korábbi élményünkre. Egy másik teória szerint viszont a déjà vu mögött az áll, hogy az agyunk régebben nem továbbított információt bizonyos ingerekről, és ez kelt ismerős érzést, amikor hasonló helyzetbe kerülünk.
Jamais vu: az ismeretlen ismerős
A „már láttam” érzés tehát nagy valószínűséggel egyfajta bakija az agyunknak. De mi a helyzet a jamais vu-val? A francia kifejezés szó szerinti jelentése: sosem láttam, és olyankor használjuk, ha valami, amiről jól tudjuk, hogy korábbról ismerős, hirtelen ismeretlennek, irreálisnak tűnik. Ez sokkal hátborzongatóbb, ijesztőbb élmény, ráadásul hosszabban is tarthat, mint a déjà vu, mert néhány másodperc helyett akár percekig elhúzódhat.
Kifejezetten gyakori zenészeknél, akik sokszor játszák ugyanazokat a dallamokat, és egyszer csak teljesen elvesztik a fonalat. De sokan utazás közben tapasztalnak jamais vu-t, mikor hiába érkeznek a megszokott helyre, valahogy kísértetiesen másnak érzik, még akkor is, ha nem változott az égvilágon semmi. Sőt, az is jamais vu, amikor sokszor ismételgeted egymás után ugyanazt a szót, és rövid időn belül teljen értelmét veszti, pedig a hangsor nem változik.
A zenészek gyakran tapasztalják a jamais vu érzését.
Az ismétlés zavarja meg az agyat?
A fenti példákból is látszik, hogy a jamais vu érzés az ismétléssel, monotonitással áll összefüggésben. És ezt látszik igazolni az a tanulmány is, amelyben 94 egyetemi hallgatót vizsgáltak. A kísérlet során 12 különböző szót kellett a lehető leggyorsabban leírniuk egymás után, voltak köztük olyan hétköznapi szavak, mint az ajtó, és olyan kevésbé gyakoriak is, mint például a sárdagasztás. Az utasítás az volt, hogy megállhatnak, ha furcsa érzetük támadna a szavak írása közben. A résztvevők 70%-a átlagosan 1 perc elteltével és 33 ismétlés után állt meg, a személyes interjúkon pedig kiderült, hogy jamais vu-t tapasztaltak, mert a szavak egy idő után (átmenetileg) elvesztették értelmüket.
Mivel a kognitív rendszerünk akkor tud megfelelően működni, ha változatos ingerek érik, a neurológusok szerint a jamais vu az agyunk megoldása arra, hogy kizökkentsen minket a túlságosan repetitív helyzetekből, automatikus folyamatokból. Tehát bár olyan érzésünk lehet a jamais vu-tól, hogy rövid időre elborult az agyunk, és szinte megőrültünk, tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy nagyon is észnél maradjunk.