A varázslatos Tállya és környéke gyönyörű képeken
Ha éppen azon gondolkodsz, merre utazz az országban, ahol nincs benzingőz, betonráma és zsúfoltság, van viszont sok zöld, jó levegő és zamatos bor: íme a mi tippünk a számodra.
A tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben vette fel a világörökségi listára. Ezen nem lepődünk meg, a környéket Tokajjal, Tállyával és számtalan, leginkább mesebeli tájakra emlékeztető falujával, végtelenbe vesző dűlőivel, pincészeteivel és szőlőtőkéivel épp a nagyvárosoktól neurotikussá vált, nyugalomra vágyó léleknek találták ki.
Tállya
A Tokaj-Hegyalján található Tállya község kocsival a fővárosból 2 és fél óra alatt, Miskolctól körülbelül 40 percre érhető el, és az egyik legszebb hely, ahol valaha jártam. Minden év szeptemberében ezen gyönyörűséges díszletek között rendezik meg a Kerekdomb összművészeti fesztivált, melynek okán szerettem bele egyébként a környékbe, ahova zene, buli és színház nélkül is érdemes ellátogatni. Ebben az áprilisi koranyárban, ami az idei szeszélyes hónap első felét jellemezte, az utazó megállás nélkül gyönyörködhetett az ég azúrkékjében, az élénk színekben pompázó erdőkben, a falvak közt meghúzódó, zöldben és élénksárgában pácolódó utakban, a kanyargós szerpentinekben. Ezen a finom, szubtilis, madárcsicsergéses tájékon költőnek vagy festőnek érezhetjük magunkat, akkor is, ha még nem írtunk le egyetlen megveszekedett sort sem, és képet sem pingáltunk soha: valahogy mégis szeretnénk beleveszni a fák, dombok, erdők, repcemezők lírai magányába, és alkotni, ha máshogy nem, legalább fejben.
Ha már a költészet megemlíttetett: Tállya Weöres Sándor Psychéjének, azaz Lónyay Erzsébetnek szülőföldje is – aki persze csak Weöres Sándor képzeletében létezett. Így is meglehetős áhítattal szemlélhető a faluban található Maillot-kastély, ami barokk stílusban épült, a 19. században pedig többször átalakították és bővítették (a Bódy Gábor-film viszont nem itt készült, bár kétségtelenül hasonlít bizonyos forgatási helyszínekre). A Rákóczi-kúria szintén megragadja a fantáziánkat, különben is letagadhatatlan a környéken a Rákóczi-kultusz, épületek, szobrok, emlékhelyek, táblák őrzik mindenütt az erdélyi fejedelem emlékét.
Helyi lakost utcán alig láttunk az évnek ezen szakaszában, a kevés számú járókelő gyakran megbámult minket, sőt, többen biccentettek nekünk, ami fesztiválidőszak körül nyilván nem szokás. A férjem megkóstolta a tokaji bort, én privát okok miatt nem, de amúgy is a vörösbor a gyengém. A vendéglátóink viszont – és ezt ki nem hagytam volna, privát ok ide vagy oda – olyan parasztreggelit rittyentettek nekünk a gémeskút melletti napfelkeltében, hogy még este hatkor sem volt kedvünk szilárd táplálékot magunkhoz venni. Olyan érzésünk támadt, mintha vendégeket így még nem kényeztettek volna, arcunk fénylett a kolbászos rántottától és egyéb kulináris élvezettől.
Helységek, ahol Tállya után megfordultunk: 1. nap: Boldogkőváralja, Regéci vár, Háromhuta-Óhuta, Tolcsva, Szerencs. Másnap: Erdőbénye, Miskolc, Bükkszentkereszt és Lillafüred.
A Maillot-kastély Tállyán.